A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 12. Dr. Iritz László - Szalay Miklós - Rátky Éva - Laurinyecz Pál (VIZITERV Environ Kft.): A Tisza-völgy tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérlegének modellje
Igény esetén a vízmérleg egységek száma tetszés szerint növelhető az meglévő egységeknek a fenti topológiai szabályokat követő alábontásával. A Tisza-vízgyűjtő további 30, határainkon túli részvízgyűjtőre tagolódik; ezek közül 13 a határt metsző folyók vízgyűjtője (Tisza, Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva, Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös és a Maros), további 17 pedig a határt alkotó folyószakaszokba külföldről betorkolló folyók és kisvízfolyások, illetve határt metsző jelentősebb csatornák vízgyűjtője (pl. Borzsa, Batár, Ér-főcsatorna, Fülöpi-ér, Korhány stb.). A határokon túli vízkivételeket és egyéb lefolyást befolyásoló hatásokat nem vizsgáltuk. Tizenkéthavi vízmérleg bevételi oldala A vízkészlet-gazdálkodási mérlegben alkalmazott a készlet mértékegység vízhozam m3 s-1, mert így általánosan összehasonlíthatóvá teszi a különböző időalapú (nap, dekád, hónap, napon belüli csúcsidőszak, stb.) mérlegeket, továbbá összevethetővé az általában szintén vízhozamként megadott jellemző kapacitásértékekkel (vízkivételi szivattyúk, vízkormányzó A műtárgyak vízszállító képességével), illetve a vízhozam mérésekkel. A hazai vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat az augusztusi napok 80%-os átlagos tartósságú vízhozamából vezette le a rendelkezésre álló vízkészletek értékeit. Ezen mértékadó érték megválasztásának hátterében az a megfontolás rejlik, hogy az állam - a vízkészlet tulajdonosa - a lefolyásnak ezt a kontingensét tekinti a társadalom igényei kielégítésére méltányos és szabályozott módon elosztható erőforrásnak. A több mint fél évszázados tapasztalat szerint, a 80%-os biztonságú vízkészlet a gyakorlatban nem okozott feloldhatatlan társadalmi feszültséget, illetve nem mutattak ki makrogazdasági szempontból kedvezőbb vízkészlet allokációs módszert. A vízmérleg 12 hónapra történő kiterjesztésével felmerülő kérdés volt, hogy az egyes hónapok vízkészlete miképpen választandó meg. A Vízkészlet-gazdálkodási Munkacsoport - a fentiekben ismertetett megfontolások alapján - 2020. február 13-i ülésén úgy foglalt állást, hogy kísérleti jelleggel minden hónapra annak 80%-os átlagos tartósságú napi középvízhozama képezze a vízkészlet mértékadó értékét. A vízkészlet statisztikai jellemzőinek számításhoz a WMO ajánlása szerinti 30 éve hosszúságú vízhozamidősorokat kellett alkalmazni. A hazai hidrológiai gyakorlattal összhangban kerek évtizedben végződő 30 éves, egymáshoz képest 10 éves eltolással, 20 év átfedéssel követő idősorokat használtunk, mely megoldás lehetővé tette a folyók vízjárásában bekövetkező változások visszatükrözését is. Ennek megfelelően a vízmérleg adatbázisa az 1981-2010 és az 19912020 időszakokra számított jellemző adatokat tartalmazza. Jelen formájában a vízmérleg a vízkészlet jellemzésére több, tetszés szerint választható értékkészletet tartalmaz. Ezek a következők lehetnek:- havi középvízhozamok; továbbá- havonkénti 80%-os tartósságú vízhozam értékek Mindkét statisztika megtalálható az adatbázisban a fentemlített két 30 éves időszakra. Meg kell jegyezni, hogy nagyon különböző mérlegeredmények keletkeznek, attól függően, hogy a Tisza-völgy hasznosítható készletének a határon túli vízgyűjtőkről hazánk területére a határszelvényekben belépő tényleges lefolyást, vagy a Tisza-völgy vízkészlet megosztásáról szóló, jelenleg is érvényben lévő 2007. évi VKKI intézkedésben rögzített vízkészlet értékeket tekintjük. Az első esetben határszelvényekben belépő vízhozamokat természetes lefolyásnak feltételeztük és az idősorokat korrekciók nélkül dolgoztuk fel. Ami a második esetet illeti, a mostani Vándorgyűlésen is bemutatott „Magyarország Vízkészletváltozásának Vizsgálata" c.
