A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 11. Dr. Iritz László - Jakus Ádám - Laurinyecz Pál - Varga György - Rátky Éva (VIZITERV Environ Kft. - OVF): Magyarország vízkészletváltozásának vizsgálata
MAGYARORSZÁG VÍZKÉSZLETVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA Iritz László1, Jakus Ádám2, Laurinyecz Pál1, Rátky Éva1, Varga György2 1 VIZITERV Environ 2OVF KIVONAT A vizsgálat célja volt jellemezni az elmúlt időszakban a hazánkba belépő és onnan kilépő vízkészletek alakulását. Az éves középvízhozam (vízügyben alkalmazott jelölése: KÖQ) a vízjárás egyik legfontosabb jellemzője, mivel integrálja az éghajlati viszonyok és az emberi beavatkozások hatását. A célnak megfelelően, az 1981 - 2020. közötti időszak határszelvényekben nyilvántartott, vagy azokban képzett éves közepes vízhozamok (KÖQ) képezték a vizsgálat idősorait. A vizsgálati időszak első 30 évének KÖQ1981-2010 (referencia időszak), és az ezt követő 10 évének KÖQ2011-2020 sokéves átlagait hasonlítottuk össze. Elemzésre került még a VGT3 tervezési idó'szak (2016 - 2020.) középvízhozamainak évenkénti alakulása is. Bálint és Nováky (2013) korábban elvégzett vizsgálata kiterjedt az szélsőséges események gyakoriságának elemzése mellett a középvízhozamok analízisére is, mely szerint a középvízhozamok enyhe, de nem szignifikáns csökkenése volt tapasztalható a Felső-Tiszán és a Rábán. Hasonló tendenciák jellemezték a kisebb közép- és keleteurópai vízfolyásokat is. A Duna nagymarosi szelvényénél szintén kimutatható volt éves középvízhozamok viszonylatában az 1883 óta tartó csökkenő tendencia. A Duna pozsonyi vízmércéjének szezonális vizsgálati adatai szerint a május - október időszakban csökkenő, míg november - április időszakban enyhe növekvő vízhozamok voltak jellemzőek. Alapadatok Az alapadatokat szolgáló vízmércék jellemzőit, valamint a jelen estben vizsgált idősorok hoszszát az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák. Az idősorok a Vízrajzi Feldolgozó és Adatrögzítő Modulból (OVF, 2022) a Műszaki Hidrológia Programcsomag Statisztikai Alrendszerének (Goda 1998) alkalmazásával kerültek feldolgozásra. A határvizeken belépő vízhozamokat természetes lefolyásként feltételeztük, vagyis nem vizsgáltuk és nem is kompenzáltuk az esetleges emberi beavatkozások hatásait. Ennek megfelelően a Tisza Vásárosnamény állomásának vizsgálatával a közös magyar-ukrán határfolyó szakaszt elhagyva nyílt lehetőség az országba belépő felső-tiszai vízkészlet becslésére. A Duna esetében a Vámosszabadi vízmérce szelvényen kívül a Nagymarosi szelvényt is vizsgáltuk, így a közös magyar-szlovák Duna szakaszt elhagyó vízkészletet is számba lehetett venni. Duna belépő vízhozam: a teljes belépő vízhozam a Duna és a Mosoni-Duna összegeként értelmezhető. Dráva sokévi átlag: Dráva - Botovo horvát állomást használtuk, mert itt rendekezésre álltak az 1981-2010-es sokévi átlag számításához szükséges adatok. A Dráva, Botovo szelvénye és az országhatár között minimális a vízfelvétel, így ez az adatsor alkalmazható volt. Az országhatáron való belépésnél nincs vízrajzi állomás, így nincs mért vízállás. De, mint egy fiktív állomást létre lehetett hozni, mert a Rinyán és a Kerkán is történik vízhozammérés. A Dráva országhatár és Őrtilos között történő hozzáfolyást kivontuk az őrtilosi vízhozam adatokból, így jött létre a Dráva országhatáron belépő vízhozam adatsor. Vízfolyás Állomás Törzsszám Vízgyűjtőterület (km2) Vizsgált vízhozam idősor Belépő szelvények Tisza Vásárosnamény 1516 29 057 1981-2020 Kraszna Ágerdő'major 1530 1 974 1981-2020 Bódva Hidvégardó 1742 875 2001-2020 Sajó Sajópüspöki 1726 3 224 1981-2020 Hernád Hidasnémeti 1732 4 515 1981-2020 Bodrog Felső'berecki 1724 12 886 1981-2020 Berettyó Pocsaj 2545 3 502 1981-2020
