A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 10. Illés Zsombor - dr. Antal Örs - dr. Nagy László (BME - OVF): Elsőrendű árvízvédelmi töltés talajnedvesség monitoring rendszere
2022.05.04 2022.05.09 2022.05.14 2022.05.19 2022.05.24 2022.05.29 2022.06.03 8. ábra Tenziométerek adatsora A monitoring rendszer három pontban méri a talaj negatív pórusvíznyomását, vízoldali rézsű közepén, vízoldali koronaélen és a töltés tengelyében is 0,5 m-el a felszín alatt, utóbbi szenzor jelenleg azt mutatja, hogy a töltés ezen része telített (8. ábra). A töltés tájolása kelet-nyugati a vízoldali rézsű délre néz, a tenziométerek azt mutatják hogy ennek a száradása a legintenzívebb. A csapadékosabb időszakok utáni beszivárgásra és lefolyásra is tudunk következtetni, a koronaélen a csapadékosabb időszakok utáni nedvesség megjelenik, míg a rézsűn nem, itt inkább a lefolyás dominál. MŰSZEREK TELEPÍTÉSÉVEL ÉS AZ ELSŐ MÉRÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A monitoringrendszer telepítése hagyományos talajmechanikai vizsgálatok elvégzésével kell, hogy párosuljon. A talajmintákon a hagyományos azonosító vizsgálatokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Geotechnikai és Mérnökgeológiai Laborja, míg a talajnedvességmérő műszerek kalibrálásához is szükséges víztartási görbék mérését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) velencei laborja végezte. A mérési adatsorok elemzésétől azt várjuk, hogy a burkolt és burkolatlan árvízvédelmi töltések kiszáradásának folyamatát jobban fel tudjuk térképezni. Ennek köszönhetően a száradási repedések kialakulását jobban megérthetjük. Eredményeinket a szakirodalomban fellelhető modell és teljes léptékű kísérletek méréseivel fogjuk összevetni. A talajparaméterek részletes ismeretének segítségével a mérések „back analízisét" tervezzük. A töltésrepedések tágulását záródását, illetve a töltés duzzadásának nyomon követését tervezzük térinformatikai módszerekkel. Hollandiában a töltés hibák dokumentálása egységesítve van (Chotkan, 2021), amely a felmérések értékelését és a kutatásban való hasznosíthatóságát megkönnyíti. Hazánkba is egy hasonló módszer alkalmazása lenne célszerű. A későbbiekben, szeretnénk iránymutatásokat megfogalmazni a kiszáradt repedezett töltések helyreállításához, valamint javaslatot tenni az új töltések építésénél követendő lépésekre, hogy a száradási repedések megjelenését csökkentsük. A töltéseken alkalmazott útburkolatok rétegrendjének megválasztására is szeretnénk követendő példákat meghatározni, amelyek a töltés mozgását jobban elviselik.
