A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 10. Illés Zsombor - dr. Antal Örs - dr. Nagy László (BME - OVF): Elsőrendű árvízvédelmi töltés talajnedvesség monitoring rendszere
ELSŐRENDŰ ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉS TALAJNEDVESSÉG MONITORING RENDSZERE Illés Zsombor1,2, Dr. Antal Örs2, Dr. Nagy László1 1Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék 2Országos Vízügyi Főigazgatóság, Árvízvédelmi Főosztály, Folyógazdálkodási Osztály KIVONAT A globális éghajlatváltozás következtében az aszályos időszakok hossza és intenzitása jelentősen növek szik, a vízjárás is egyre szélsőségesebbé válik, ami elsősorban a kisvizes időszakok számának növekedésében nyilvánul meg. Több nemzetközi és hazai kutatás is foglalkozik a vonalas létesítmények töltéseinek öregedésével, amely a természeti hatások következménye úgy mint: a száradás nedvesedési vagy a fagyás olvadási ciklusok, a forgalmi hatások elhanyagolhatók. Ezeknek a természetes ciklusoknak az eltolódása a töltések vízháztartásának tendenciózus változását vonja maga után. A kiszáradás következtében repedések jelennek meg a töltések rézsűjén és koronáján, burkolt töltések esetén - amennyiben az aszfalt réteg is megreped - ezek évekkel később is látszanak, fontos indikátorai a töltés állapotának. A kiszáradás következménye a negatív pórusvíznyomás (szívás) értékeinek növekedése. A szakirodalomban fellelhetők példák arra, amikor modellkísérletek során talajnedvesség szenzorokat és tenziométereket helyeztek kisminta modellbe, illetve geofizikai mérésekkel követték nyomon a talajnedvesség változást és a repedések kialakulását. Újonnan épült töltésekbe is terveztek talajnedvesség monitoringrendszert, viszont meglévő' töltésbe utólag nem építettek még ilyet. A közleményünkben bemutatjuk a szakirodalom áttekintése alapján általunk tervezett monitoring rendszert, mely elsó'rendű védvonalba került beépítésre. A működtetését és a várt eredményeket is röviden összefoglaljuk. KULCSSZAVAK: monitoring rendszer, árvízvédelmi töltés, talajnedvesség mérés, negatív pórusvíznyomás BEVEZETÉS Az árvízvédelmi töltések folyók vagy tározók mentén épített vonalas létesítmények. Ezek a földművek általában helyi anyagból épültek (agyag, iszap, homok) keresztszállítás alkalmazásával. Ez a XVIII-XIX. század során Európa szerte bevett módszer azt jelentette, hogy a vízoldalról kitermelt anyagot használták a töltés építéséhez (Nagy, 2006; Dyer és társai, 2009). A magasítások, illetve a keresztszelvény bővítésével járó erősítések hatására sok helyen hagymahéj szerkezetű töltés jött létre, ilyen keresztmetszeteket Tóth és Nagy, (2006) illusztrált. A monitoringrendszer telepítése során, a Tisza jobb part 87+620 tkm szelvényében is különböző színű és plaszticitású talajokat kereszteztek a fúrások. A mintavételek lehetőséget adnak a töltésbe épített térfogatváltozó talajok azonosítására. Korábban az egész országra kiterjedő töltés burkolat felmérés során is markáns párhuzamos repedéseket dokumentáltak a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai, az országos felmérés eredményeinek értékelése Nagy, (2019) szakvéleményében olvasható, míg a hasonló nemzetközi felmérésekkel való öszszehasonlítás Illés és társai, (2022) publikációjában található. A monitoringrendszer helyszínén a korábban dokumentált töltés burkolat és rézsű repedések fogadták a szerzőket a bejárások során. Továbbá a közeli gátőrház építéséhez készült talajmechanikai szakvélemény is térfogatváltozó kövér agyag jelenlétéről számolt be. A helyszín kiválasztásában az említett szempont mellett az alábbiak játszottak közre:- A töltés szakasz nem került a közelmúltban átépítésre,- A töltésbe nem került kohósalak-pernye vagy cement alapú vízzáró fal,- A csapadék adatok beszerzéséhez rendelkezésre áll egy meteorológiai állomás,
