A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 9. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A Dráva folyó medersüllyedés vizsgálata

A drávaszabolcsi vízállások vizsgálata szintén hasonló jellegű változásokat mutat, azzal a megjegyzéssel, hogy itt a legkisebb a nagyvizek esetében a csökkenő jelleg kb. 20-25 cm. Ez több okkal is magyarázható, hogy míg a Barcs feletti szakasz gyakorlatilag szabályozatlan, az ártér több száz méter széles, addig a Barcs alatti szakasz szabályozott és az ártéri meder is lényegesen keskenyebb, mint a felső szakasz. A folyó esése ezen a szakaszon már lényegesen kisebb 10-15 cm/km, így az itt jellemző finom homok frakció kiülepedése is jelentősebb. A középvizek (KÖV) kb. 50-55 cm-t, a kisvizek (KV) kb. 40-50 cm között süllyedtek, évi 1 cm-el.

7. ábra Eves vízállás jellemzők Dráva Drávaszabolcs 1970-2021

4.3. Vízhozamgörbék vizsgálata

A medersüllyedés tényét a vízmércék szelvényére képzett vízhozamgörbék évtizedes jobbra tolódása is igazolja. Egyes vízhozamok egyre alacsonyabb vízállásokhoz tartoznak.

A barcsi vízhozamgörbe kis és középvízi tartománya közel 125 cm-el, a nagyvízi kb. 100 cm-el tolódott lefelé, így a középvíz körüli 600 m3/s-os vízhozam a hetvenes évek elején 160 cm körüli vízálláshoz tartozott, napjainkban 35 cm körül vízállással jellemezhető.