A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 8. György Máté - Ács Tamás - Decsi Bence - dr. Kozma Zsolt (KDVVIZIG - BME): Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata talajvízforgalmi modellezéssel

A korábbi jellegzetességek ennél a kimutatásnál is felfedezhetőek: látszik, hogy ismét a Hargreaves - Samani módszer okoz anomáliákat, de azon belül is még inkább az alkalmazott adatbázisok. A Bükk esetében a FS jelentősen alulbecsli a CC-ből származó eredményeket, viszont a Szamos helyszínen PET tekintetében már túlbecslés van, mindhárom hidrológiai változó esetében. Ebből arra lehet következtetni, hogy az FS adatbázis a változékonyabb terepviszonyoknál is torzításokhoz vezethet. Meg kell viszont jegyezni, hogy a módszer a Bükkben a CC esetén sem stabil.

ÖSSZEFOGLALÁS

Munkámban a hidrológiai folyamat és vízmérleg egyik fontos elemét a potenciális evapotranszspiráció (PET) hatását vizsgáltam talajszelvényszintű vízforgalmi modellszámítások segítségével, több meteorológiai adatbázis és talajtípus bevonásával. Az érzékenységvizsgálat ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy későbbi hidrológiai modellekben olyan becslő módszert alkalmazzunk, amely a vízmérleg potenciális evapotranszspiráció komponensére a valóságot legjobban közelítő eredményeket adja. Az egyes PET becslő módszerek esetén olyan kérdésekre kerestem a válaszokat mint, hogy mennyire megbízhatóak az egyes formulák a referenciának tekintett Penman-Monteith képlethez képest; hidrológiai válaszok milyen mértékben érzékenyek az eltérő PET értékekre; mely becslő módszerek becsülnek alá és melyek túl; mennyire megbízhatóak az elérhető nyílt adatbázisok; okozhat-e az eltérő talaj/éghajlat eltérő tendenciát a becslő módszerekből adódó különbségek között?

Ezek a megválaszolására a kiértékelt eredmények alapján az alábbi állításokat lehet megfogalmazni:

1. A Hargreaves-Samani képlet mindkét adatbázis esetében jelentősen felülbecsül a referenciához képest, ~ 20 % -al. A többi módszer értékei az összesítésben 5%-on belül maradnak. A Hargreaves - Samani módszer ígéretesnek tűnt a paraméterigénye alapján, azonban elmondható, hogy hazai viszonyokra megbízhatatlan eredményt ad.

2. A Penman-Monteith értékeket leginkább a Makkink formula eredményei közelítik meg, a korrelációs együttható értéke esetükben 0.95 és az éves PET összegek is ezen eljárás esetén állnak a legközelebb a referenciához.

3. A Priestley-Taylor alulbecsül. Elsősorban a telítettségnél látszik, hogy magasabb értékek adódnak rá, de a hatás főleg a perkolációnál jelentkezik, ahol az átlag, a kvantilisek és a maximum érték tekintetében is jelentősen meghaladja a többi becslő módszer eredményeit.

4. A hidrológiai válaszok eltérő mértékben érzékenyek. Ha csak a tényleges transzspirációs ábrákra szorítkoznánk, nem látszódnának a lényegi különbségek. A fentiek alapján megállapítható, hogy a telítettség és különösen az alsó kifolyás ábra nyújtja a legtöbb információt, az választja szét "leghatékonyabban" a becslő módszereket.

5. A két meteorológiai adatbázisból származó Hargreaves-becslés összevetéséből látható, hogy a FORESEE adatbázis (FS) eltérő eredményre vezet. Összességében kisebb PET-et eredményez, viszont elképzelhető, hogy az adatbázis a téli időszakra felülbecsül (ami miatt kisebb a mélybe szivárgás és az egész évre vonatkozó telítettség), nyáron viszont alulbecsül, amikor viszont a tényleges transzspiráció többsége lezajlik, így arra szintén kisebb érték adódik. A két adatbázis közti különbséget támasztja alá a Bükk esetében az is, hogy az FS jelentősen alulbecsli a CARPATCLIM-ből (CC) származó eredményeket, viszont a Szamos helyszínen PET tekintetében már túlbecslés van, mindhárom hidrológiai változó esetében. Ebből arra lehet következtetni, hogy az FS adatbázis a változékonyabb terepviszonyoknál torzításokhoz vezethet.