A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 8. György Máté - Ács Tamás - Decsi Bence - dr. Kozma Zsolt (KDVVIZIG - BME): Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata talajvízforgalmi modellezéssel
A potenciális transzspiráció feltételezi, hogy a víz korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll a növényállománynak (Szász, 1995), így az a növényzet lehetséges (maximális) páraleadását jelenti (Vermes, et al., 2001). Azonban a valóságban a párolgás változó mértékét szűkös vagy hiányzó vízkészletek korlátozzák. Az emellett bekövetkező párolgást tényleges transzspirációnak nevezzük. A szimulációs eredmények a potenciális transzspiráció értékeket is tartalmazták, ezért célszerűnek láttam ezeket is feltüntetni a tényleges párologtatás idősora mellett. A kettő közti különbséget szemléletesebbé tette, ha csak 3 évet ábrázoltam (9.ábra). 9. ábra. Tényleges és potenciális transzsp. különbsége, csapadékidősor mellett (forrás: saját) Ilyenkor jól látszik, hogy fogy el a víz a gyökérzónából a nyár végére és hogy tud ezen mérsékelten, ideiglenesen segíteni egy-két nagyobb eső. A tényleges párolgás értéke hazai viszonyok között szükségszerűen kisebb-egyenlő, mint a potenciálisé, hisz azt a vízmennyiséget fejezi ki, ami a tényleges rendelkezésre álló vízmennyiség és növényfejlettség mellett a növény felületéről elpárolog. Statisztikai összehasonlító vizsgálatok a hidrológiai változók segítségével A PET hatásának tágabb értelmezését a különböző talajtextúrák és eltérő éghajlati viszonyok segítették elő. Bár előbbi inkább a hidrológiai változókat, utóbbi pedig a PET becslést befolyásolja közvetlenül, de mindkét esetben ugyanazokra a kérdésekre kerestem a választ: okozhate az eltérő talaj/éghajlat eltérő tendenciát az egyes becslő módszerekből adódó különbségek között? Illetve, hogy hogyan változik a hidrológiai válaszok mértéke a különböző PET becslő módszerek esetén? Mindezt statisztikai mutatókon keresztül vizsgáltam. A mutatók rávilágíthatnak, hogy az egyes eredmények szélsőértékeiben, várható értékeiben vagy egyéb mutatószámaikban térnek-e el. Becslő módszerek és talajok statisztikai összevetése A talaj szerepének vizsgálatát ebben a fejezetben is a referenciaként szolgáló, mérsékelt Szamos helyszínen mutatom be, mindhárom hidrológiai változó esetében. A HYDRUS modellszámítások idősoros eredményeinek statisztikai értelmezését segítik a következő box plot ábrázolások (10-12.ábra):
