A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 8. György Máté - Ács Tamás - Decsi Bence - dr. Kozma Zsolt (KDVVIZIG - BME): Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata talajvízforgalmi modellezéssel
a vízmérleg egy elemeként van jelen, ami biztosítja, hogy a levegő-talaj-növény rendszer folyamataiban kiváltott közvetett hatása tetten érhető legyen a rendszer hidrológiai válaszában. A numerikus modellszámítás eredményeit számos olyan tényező befolyásolhatja, amelyek nagy helyi és időbeli változatosságot mutatnak. Ezeket a jellemző, sajátos hazai viszonyokat minél nagyobb lefedéssel szerettem volna figyelembe venni, ennek megfelelően alakult az eltérő paraméterekkel rendelkező, futtatni kívánt projektek száma. Munkám során 3 különböző helyszínt választottam ki, mindegyik helyszínen 5 különböző talajtípust és ezen belül mindegyik talajtípushoz 5 különböző párolgásbecslő módszert vettem figyelembe. Vizsgált földrajzi helyszínek Az egyes vizsgálati cellákhoz tartozó földrajzi jellemzőket, illetve éghajlati és meteorológiai viszonyainak különbségeit a 2. táblázat-ban összesített adatok mutatják be: Paks Bükk Szamos Megye Tolna Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg Éghajlat típus Mérsékelten meleg, száraz Mérsékelten hűvös, mérsé-kelten nedves Mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg öv határa Átlagos évi középhőmérséklet [°C]: 10.7 8.0-8.5 9.6-9.7 Átlagos évi csapadékösszeg [mm]: 610,5 ~750 660 Éves napfénytartam összeg [h]: 2000 1900 1960 Évi átl. tengerszinti légnyomás [hPa]: 1017.5-Tényleges párolgás éves átlaga [mm]: ~ 30-Potenciális párolgás éves átlaga [mm]: ~ 60-Éves átlagos szélsebesség [m/s]: 1.6-1.7 2.5-3.0-Északi szélesség/lat 46.58° 48.08° 47.91° Keleti hosszúság/lng 18.92° 20.42° 22.58° 2. táblázat. Vizsgálati pontok jellemző földrajzi, éghajlati és meteorológiai adatai, forrás: (Csorba, 2021), (MVM Paks II. Zrt, 2012), (Schmotzer, 2017), (Anon., 2015) Vizsgált talajtípusok Mivel elsősorban az egyes talajtípusok hatását szerettem volna látni és elemezni, ezért a projektekbe helyszínenként öt különböző, fiktív, homogén talajszelvényt építettem be. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) egy széles körben használt rendszert dolgozott ki, amelyben a talajtextúráját az agyag, iszap és homok relatív frakciójaként kifejezett szemcseméret- összetételként határozzák meg (Dingman, 2015; Kreye, et al., 2019). Tanulmányok azt mutatják (Kreye, et al., 2019), hogy a talajok textúra alapú osztályozása nem feltétlenül optimális megoldás a hidrológiai viselkedés leírása és a hidrológiai modellezés szempontjából. Az alternatíva, amely a talajok vízvezető- és víztartóképességén alapul (lásd. lejjebb), vízforgalmi szempontból megbízhatóbb bemeneti adat, mint a szemeloszlás. Ezt figyelembe véve a talaj jellemzésénél az USDA talaj textúra osztályokat használtam fel, melyekhez a van Genuchten-Mualem paramétereket a MARTHA adatbázis talajszelvényeiből származtatták (Kozma, et al., 2014). Az egyes projektek összeállításánál a textúra típusokat a paraméterekre illesztett görbékkel (víztartóképességi (1. ábra) és vízvezetőképességi (2. ábra) görbék) jellemeztem. A görbék értelmezéséhez fontos tudnunk, hogy a telítetlen talajszelvényekben a víz áramlását a (8) Richards egyenlettel lehet leírni, amelyet a HYDRUS numerikusan old meg (Siműnek, et al., 2009). Többnyire függőlegesen lefelé irányuló áramlásra alkalmazzák. Egy-dimenziós alakja (Richards, 1931):
