A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata
KÖVETKEZTETÉSEK A szakirodalmi adatok, a korábbi szakvélemények, a terepbejárások, a szakmai konzultációk és a helyszíni- és laboratóriumi mérések, valamint számítások alapján a következő megállapításokat fogalmaztuk meg: 1. Az esztergomi Várhegy kőzeteiben nem alakult ki összefüggő vízréteg. A hegy fő tömegét elsősorban mészkő és homokkő képezi, a Bazilika közvetlen környezetében szürke, kötött agyag található. A mészkőben áramló vizet karsztvíznek, a homokkőben áramló vizet hasadékvíznek nevezzük. Jelen esetben ezek - a klasszikus hidrogeológiai értelemben véve - nincsenek jelen. 2. A Bazilika vizesedését (és a korábban észlelteket a Sötétkapunál, illetve a Prímás pincénél), illetve a támfalakon továbbra is látható vízfoltokat valószínűleg a felszínről beszivárgó, nem megfelelően elvezetett vizek okozzák. 3. A víztelenítő kutak hozama többször egymás utáni próbaszivattyúzás hatására csökkent, viszont az altemplom alatt húzódó réteg teljes víztelenítése vizsgálataink alapján a jelen műszaki megoldásokkal nem tűnt megoldható feladatnak. 4. A kutatóárokba beszivárgott és a víztelenítő kutakban megjelenő víz közötti kapcsolatot nem sikerült kimutatni. A kutatóárok visszatöltése után kútgyűrűs megfigyelőaknát létesítettek a helyszínen, melyben az altemplomi kutakkal egyetemben, javasoljuk a folyamatos vízszintregisztrációt. 5. Az elvégzett víziközműrendszer felülvizsgálatának köszönhetően a Bazilika környezetében fekvő vezetékek állapota megfelelő, kivéve az ivókút aknáját, valamint vízelvezető csatornáját. 6. A vízkárok lényeges okának tartjuk az elégtelen számú ejtőcsövet. Az eredeti tervekhez képest hiányzó két lefolyócső is az altemplom bejárata közelében van, így feltételezhető, hogy ez az egyik lehetséges okozója az altemplom beázásának. Tehát a jelenlegi ejtőcsőkiosztás különösen hátrányosan érinti az altemplomot, ezért ezt a kedvezőtlen helyzetet részletesebben szükséges megvizsgálni. 7. A kiépített csapadékvíz elvezető rendszer a hatályos előírásoknak nem felel meg, a Bazilika és környékét a jelenlegi előírások szerint a p = 1%-os valószínűségű (100 éves visszatérési idejű) csapadékra kell méretezni és kapacitását erre az értékre kell felfejleszteni. Számításaink szerint a rendszer 27 csőszakaszából 12 szakasz nem felel meg a jelenleg hatályos tervezési irányelveknek. 8. Gyökeresen változtatni kell a Bazilika és környezete víztelenítési és kárelhárítási koncepcióján. Nem elegendő a meglévő művek javítása és bővítése. Amennyiben lehetséges egy teljes, az eddig összegyűjtött tapasztalatok hasznosításával történő felújítást igényel az építmény-komplexum víz elleni védelme. IRODALOMJEGYZÉK Besey, L. (2007) Az Esztergomi Bazilika környezetében lévő pincerendszer megóvása és idegenforgalmi hasznosítása, geotechnikai és hidrogeológiai szakvélemény, Besey Építőipari Mérnöki Kft., Esztergom Besey L. (2016) Időszerű mérnöki feladatok az Esztergomi Főszékesegyház épületében. Mérnökszakértői tanulmány, Besey Építőipari Mérnöki Kft., Esztergom Colebrook, C.F., White, C.M. (1937) Experiments with Fluid Friction Factor in Roughened Pipes. Proceedings of the Royal Society of London. Series A: Mathematical and Physical Sciences, 161, 367-381. http://dx.doi.org/10.1098/rspa.1937.0150
