A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata
m. A kutak átmérője 1,0 m. A mélyebb kútban szintkapcsolós automata búvárszivattyút üzemeltetnek (1. kép). Az altemplomba befolyó vizeket a szivattyú a lejárat melletti ellenőrző és tisztító aknába nyomja, ahonnan az a csapadékvíz elvezető rendszeren távozik. 1. kép. A Mély kút leszívás előtt és után (A jobboldali képen látható, hogy a szivattyút teljesen bevonta a vízkő.) AKTUÁLIS VÍZKÁROK JELLEMZÉSE A víz nyoma és a károsodások leginkább az altemplomot érintik, főleg a síremlékeket, a kő felületeket, a falakat és a padozatokat. Jellemző a falakon az időjárás alakulásának megfelelően bekövetkező páralecsapódás, a freskók és falfestések fellazulása és a padozatok tönkremenetele. Az altemplom falazatát a kapilláris úton emelkedő víz károsítja, az altemplom nyugati oldalán vízbefolyás nyoma is látható. Itt az elfalazott, de a betekintést engedő nyílásokon leomló bélésfalak is láthatók. Az alsó falszakaszokon vízelöntés miatti só kivirágzás figyelhető meg. Ahogy a korábbi szakvélemények bemutatásánál említettük, az esős időszakban a vizesedés és beázás intenzívebb, de a talajvíz a helyiségekben nem jelenik meg. A területbejárást tavaszi, nyári és téli időszakban is elvégeztük. A Sötétkapunál, illetve az onnan nyíló kazamata-szerű kiállító- és raktártérben, annak felszínre futó aknáiban vizesedésre utaló nyomokat nem lehetett észlelni. A Prímás pince fölötti támfalon, illetve az Adalbertinum felőli támfalak több helyen átnedvesedtek, vízfoltosak. A Várhegyet a Vízivárossal összekötő meredek rézsűt minden alkalommal száraznak találtuk, vízfakadásnak, időszakosan kilépő forrásnak nincsen nyoma. Az altemplom, a pincerendszer a korábban végzett munkák ellenére is olyan mértékben nedvesedik, mely akadályozza ezeknek a helyiségeknek a használatát, s veszélyezteti, károsítja az építményt. Összességében megállapítható, hogy a korábbi munkálatok sokban javították a nedvesedés miatti rossz állapotot, de nem mutatkoztak elégségesnek. VIZSGÁLATI MÓDSZERTAN A Bazilika létesítményeivel kapcsolatos korábbi szakvélemények túlnyomórészt helyes megállapításokkal és számításokkal igazolták a vizesedés problémájára felvázolt megoldások helyességét. A víz okozta károk csökkentek, de teljesen nem szűntek meg. Ezt magyarázhatja, hogy nem sikerült rendszer szinten minden okot feltárni, ezért az elvégzett vizsgálatok felülvizsgálata és megismétlése helyett saját helyszíni méréseinket, valamint számításainkat más nézőpontok alapján fogalmaztuk meg.
