A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 5. Ermilov Alexander Anatol - Baranya Sándor (BME): Folyó hordalékviszonyainak vizsgálata képalapú eljárásokkal
KUTATÁS ÉS EREDMÉNYEK Mederanyag Szemösszetétel A mintavételi helyeken a vízalatti mederfelvételekből kinyertünk képeket, melyeken az adott pontban található mederanyag szerepelt (1. fénykép). Ezeket a képeket Buscombe (2013), hordalékvizsgálatokra fejlesztett transferable wavelet képfeldolgozó módszerével elemeztük. Az évek alatt, hordalékokra kifejlesztett képelemző eljárások közül ez bizonyult a legígéretesebbnek (Buscombe, 2013, 2020). Az algoritmus a kép pixel (képpont) sorait és oszlopait egyenként, összefüggő jelként érzékeli (a szürkeségi, avagy pixel intenzitás érték változását követi le), majd ezeket a jeleket az ismert Fourier-transzformáció helyett, az újabb keletű wavelet-transzformáció segítségével alkotóelemeire bontja, majd spektrumanalízis után meghatározza a teljes képen értelmezett eloszlásukat. Az alapfeltételezés az, hogy a hordalékszemcsék határán, a képeken jelentősebb intenzitás változás következik be, így analógia vonható az alkotó waveletek és a hordalékszemcsék mérete között. A módszert mi is teszteltük egy külön tanulmányunkban (Ermilov et al., 2020b), ahol valóban ígéretes eredményeket nyújtott dunai környezetben. Hátránya viszont az, hogy matematikai, alsó felbontási korláttal rendelkezik, melynek értéke 3 pixel (hiszen 3 adatnál kevesebbre nem lehet egyértelműen waveletet illeszteni). Ez gyakorlati tapasztalataink alapján általában a durva homok, illetve finom kavics mérettartományt jelentette. Tehát, ennél finomabb, kisebb hordalékszemcsék érzékelésére nem, avagy hibásan képes, torzítva az eredményül kapott szemeloszlási görbét. Azonban, ha ilyen frakciók nem jelentek meg a mederben, akkor ígéretes eredményt adott az eljárás (1. ábra). 1. fénykép: Példa egy mintavételi pont medervideóból kinyert képére.
