A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 4. Decsi Bence - Decsi Bence - Ács Tamás - dr. Kozma Zsolt (BME): Egy nyírségi vizes élőhely jövőbeli vízpótlási lehetőségeinek vizsgálata hidrológiai modellezéssel
EGY NYÍRSÉGI VIZES ÉLŐHELY JÖVŐBELI VÍZPÓTLÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA HIDROLÓGIAI MODELLEZÉSSEL Decsi Bence, Ács Tamás, Kozma Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék KIVONAT Kutatásunkban a káNósemjéni Nyárjas láp vízháztartási vizsgálatát végeztük el. Az élőhelyről elmondható, hogy egykor (lecsapoló munkák előtt) a térség jelentős vizes élőhelye volt. Napjainkban az egykori ingóláp állapota leromlott Természetvédelmi Terület szintű védelmet élvez, állapotát mesterséges vízpótlással igyekeznek megtartani, javítani. A múlt vízállásaira kalibrált egy dimenziós szivárgáshidraulikai modellen tíz, a klímamodellből származtatott jövőbeli meteorológiai idősor alkalmazása mellett vizsgáltuk, hogy (i) az élőhely területén vízpótlás nélkül milyen vízháztartási viszonyok várhatók, (ii) továbbá elemeztük a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő' volumenű és ütemezésű vízpótlás hatását az élőhely vízellátottságára, (iii) végül megvizsgáltuk egy alternatív klímaadaptív vízpótlási stratégia alkalmazásának lehetó'ségét és annak hatékonyságát is. Megállapítottuk, hogy az élőhely a klímamodellek által prognosztizált meteorológiai viszonyok mellett mesterséges vízpótlás nélkül kiszáradna. A vizsgált klímaadaptív vízpótlási stratégia segítségével az egykori ingóláp vízellátottsága tartósan az optimális tartományban tartható. A kidolgozott klimatikus vízhiányon (előrejelzésekből számszerűsíthető) alapuló módszertan segítségével a pótlandó vízmennyiségek, egyúttal az üzemeltetési költségek is optimalizálhatók. KULCSSZAVAK: FAVÖKO, vízpótlás, klímaadaptív, hidrológiai modellezés, HYDRUS-1D BEVEZETÉS A vizes élőhelyek természeti tőként fontos elemei az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások által. A vizes élőhelyek a társadalom számára olyan kevésbé kézzelfogható szabályozó típusú ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, mint: lokális klímaszabályozás, lefolyáskontroll, árvízkockázat mérséklés, talajvíz utánpótlás, tápanyag szűrés (Mitsch et al., 2015). Emellett a vizes élőhelyek élővilága és biodiverzitása jellemzően környező régiót tekintve kiemelkedő (An & Verhoeven, 2019). A fokozódó éghajlati szélsőségek és antropogén eredetű beavatkozások következményeként az elmúlt évtizedekben számos FAVÖKO esetében az vízhiányos időszakok előfordulásának gyakorisága nőtt, illetve több élőhely végleg kiszáradt (Junk et al., 2013). A vizes élőhelyek említett okokra visszavezethető térvesztése okán az elmúlt évtizedekben a meglévő, érzékeny élőhelyek megőrzését és helyreállítását célzó törekvések erősödtek (Erwin, 2008; Lamers et al., 2015). Ezen rehabilitációs törekvéseket hazai viszonylatban a leromlott állapotú lápok esetében jellemzően mesterséges vízpótlással valósítják meg. A vizes élőhelyek, így a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) állapota jelentős mértékben függ az élőhelyek vízigényének mennyiségi és minőségi kielégítésének hatásfokától (Ács & Kozma, 2017). A FAVÖKO-k ökológiai vízigényének meghatározására általánosan elfogadott módszertan egyelőre nem terjedt el, így a rehabilitációs célú vízpótlás tervezésének módszertana vízgazdálkodási szempontból nem egyértelmű (Ács & Kozma, 2017). Kutatásunkban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához (HNPI) tartozó Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Területen található, leromlott állapotú vizes élőhely vízpótlásának lehetőségével foglalkoztunk. A Természetvédelmi Területen két, egykor unikális élővilágú vizes élőhely található: a Nyárjas láp, illetve a Mohos-tó. A mintaterületen több, mint 30 éve (megszakításokkal) üzemel mesterséges, felszín alatti vízből származó vízpótlás a két élőhely vízhiányának mérséklésére (Vas, 2016). A vízpótlás a kedvezőtlen hidrológiai viszonyok (térségi talajvízszintsüllyedés (Decsi et al., 2018)), illetve a klimatikus körülmények miatt csupán
