A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 3. Dr. Csoma Rózsa - Wagner Flóra (BME): Visszatöltési megoldások kavicsbányatavak kedvezőtlen hatásainak csökkentésére
- a visszatöltés belső, kisebb vízvezető képességű magjának kialakítása csak akkor szükséges, ha az átszivárgó víz mennyiségét csökkenteni kívánjuk, egyéb esetben szükségtelen;- a visszatöltés az átszivárgó hozamot az eredeti, 100 m-es védőpiNér mellett átszivárgó hozam 10 - 50 %-ára csökkenti. Mindezek alapján megállapítható, hogy visszatöltés alkalmazásával lecsökkentett védőpillér az eredeti, nagyobb védőpilléres megoldásnál kedvezőbb helyzetet teremt még a legkisebb vizsgált talpszélesség esetén belső mag nélkül is. A visszatöltés térségi hatásainak ellenőrzése A számítások célja és eszközei Bár a fenti megoldás egy konkrét esetre született, a pozitív szivárgáshidraulikai ellenőrzések nyomán merült fel az általánosítás igénye. Ennek megfelelően nem egy konkrét esetet vizsgálunk, hanem egy valós nagyságrendű, egyszerű, de feltételezett esetet: magányos, négyszög alakú tó egyetlen oldala mentén kialakítandó visszatöltést. Célunk a visszatöltés három jellemzőjének, a szivárgási együtthatónak, a visszatöltés szélességének és hosszának vizsgálata. Bár a feladat fiktív, törekedtünk a hazai viszonyokat tükröző adatok alkalmazására. Azonban a cél továbbra sem az adott tó vizsgálata, hanem a műszaki megoldás részletesebb elemzése, megismerése és az általánosítás, így az eredményeket általánosítható formában, a vízvezető réteg valamely jellemzőjéhez viszonyítva, relatív értékekkel adjuk meg. A vizsgált jelenség vízszintes síkú, kétdimenziós talajvízmozgásként vehető figyelembe. Az elvégzendő nagytömegű számításokhoz a szuperpozíció elvén nyugvó analitikus elemek módszerét választottuk, melyet korábbat több esetben is bemutattunk (Csoma 1995 és 2007, Csoma-Wagner 2021, stb.). Ez a ritkábban alkalmazott modellezési mód különösen alkalmas ilyen jellegű feladatokhoz. Az alábbiakban ezen vizsgálatok rövid összegzését adjuk meg, részletesebb értékelés a következő munkákban megtalálható: Csoma 2005, 2007, 2009. A vizsgált visszatöltés Egyetlen magányos, négyszögletes tavat vizsgálunk, melyet célállapotként C-vel, illetve a 4. ábra vázlatán zölddel jelöljük. A terület szimmetriája miatt az ábra - és más, hasonló ábra is - csak a tó északi felét mutatja. A tó a keleti oldala mentén egy védendő terület miatt az előző pont szerinti adott szélességű védősávval termelhető ki. A védősáv valójában azt adja meg, hogy mekkora lehet a legnagyobb leszívás a C változatnak megfelelő tó keleti partjától keletre. A védősávval kialakított tavat, mint elfogadható állapot, £-vel, illetve a 4. ábrán pirossal jelöl. Ezután tófelület - és ezzel a kitermelés - ilyen mértékű csökkentése helyett kisebb szélességű, de visszatöltést is tartalmazó védősávot feltételeztünk, mely a tó céljával inkább összhangba hozható. Ezen, kompromisszumos megoldást K illetve az ábrán kék szín jelöli, a visszatöltés pedig barna. A további ábrákon is a fent megadott színeket alkalmazzuk. y, m / l/2 l 2. szelvény V \ A K változat f E változat _ 2H 10H 1. szelvény-200 -100 x, m 4. ábra. Helyszínrajzi vázlat
