A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán

Érdekesebb azonban az árhullám levonulása a felsőbb szakaszokon és a déli részöblözet környezetében. Itt vízrajzi állomásunk nincsen, azonban a szakaszmérnökség és a védekezésben résztvevő kollégák számos nyomot rögzítettek. A tetőzési szintek minden mért ponton (6811.sz. híd, 52-es jelű híd, 7 sz. főút hídja és a főnyedi vízmérce) a Q10%-os tervezési szint felett alakultak átlagosan közel 0,5 méterrel. A ZS2 zsilipnél -amely a déli belvízöblözetet zárja le-, az érkező árhullám meghágta a töltést 35 méter hosszban, 30 cm magassággal és jelentős mennyiségű víz ömlött át rajta (1. kép).

1. kép. ZS2 zsilip tetőzés környékén

Becslések szerint az NA60 cm-es betonátereszen és a meghágásból fakadóan a déli belvízöblözetbe távozó víz mennyisége elérte az 1.400.000 m3-t. A 7-es számú főút alatt egy elzárási lehetőség nélkül épült NA160 cm-es átereszen keresztül szintén becslések szerint

200.000 m3 víz ömlött az északi részöblözetbe. Az áthelyezett szakaszon 2 helyen is töltésmeghágás miatt, illetve a 6811 sz. összekötő úton való útátfolyás következtében is távozott jelentős mennyiségű víz a rendszerből. A töltésmeghágások okait később a magassági hiányos kivitelezésben állapította meg a káresemények vizsgálata alapján a VIZITERV Environ Kft. Ugyanez a vizsgálat jutott arra az eredményre, hogy a tetőző vízszintek alapján a ZS2 jelű zsiliphez érkezett vízhozam jócskán meg kellett haladja a tervezési 23,2 m3/s-os vízhozamot. Mindez ugyanakkor a NYUDUVIZIG mérései alapján nem igazolható, ugyanis a tetőző vízhozam ADCP mérés alapján 11,4 m3/s volt a főnyedi szelvényben. Ez a szám még akkor is kevésnek tűnik, ha elfogadjuk az előzőekben már említett távozó vízmennyiségeket, hiszen az a víztömeg értelemszerűen nem, vagy csak késleltetve ért oda mérőszelvényhez. Véleményük szerint a csúcsvízhozam a főnyedi szelvényben is meg kellett haladja a 20 m3/s-ot. Ezt a véleményüket arra alapozták, hogy a tervben és a geodéziai felmérésben jelentősen nagyobb, kb. dupla szelvényterületet feltételeztek a vízhozammérés helyén, utólag kiderült, hogy nem egy helyre gondoltunk a vízhozammérési szelvény alatt. Habár az ADCP által és a geodéziai bemérés által mért keresztszelvény között ezen félreértés tisztázása után is maradtak különbségek, az nagyságrendileg nem változtat a mért vízhozamon. Ha elfogadjuk a kb. 3m2 különbséget, az akkor