A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 1. Báder László (BME): Magyarország vízmérlegének elemzése az éghajlatváltozás tükrében
+ 7 R2 0.980 ■ + ++-úr / j f +/•' * t+ */ + b++ + + / 9 9.5 10 10.5 11 11.5 12 12.5 13 OMSZ 1. ábra. Balra: az éves átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon 1981 és 2020 között az OMSZ és az ECMWF adatai alapján. Jobbra: a két adatbázis összehasonlítása (a szerző ábrája, az adatok forrása: OMSZ rácsponti, ill. az ECMWF ERA5-Land reanalízis adatbázis). Az ECMWF és OMSZ adatokat összehasonlítva látható eltéréseket nem elemzem részletesen a tanulmányban, mert a lefutások és tendenciák közel egyformák, így a levont következtetéseket érdemben nem befolyásolják. Mindkét adatbázis felbontása 0,1°x0,1° fok, ami Magyarországon körülbelül 9x11km-nek felel meg, 1233 rácspont fedi le az országot. Ha a hőmérséklet alakulását egy energiaelosztó rendszer működését jellemző paraméternek tekintem, akkor az emelkedő tendencia figyelmeztető jel, hogy a rendszer stabilitásával probléma van, amit ki kell vizsgálni. Ehhez meg kell határoznunk a rendszert, hogy tulajdonképpen mi is a probléma tárgya. Nem elég a következményeket elemezni, az egész rendszer működését kell megérteni. 2.1 A vizsgált rendszer azonosítása és lehatárolása Rendszernek tekintsük ebben a tanulmányban a hidrológiai ciklus azon részét, amely Magyarországon a - közép-európai kontinentális viszonyokra értelmezett - légkörzéssel kapcsolatban van. A lehatárolt rendszer terjedelme magába foglalja a szárazföldi légkörzés főbb funkcionális elemeit, de nem tér ki más éghajlati rendszerek, vagy az óceáni légkörzés működésének elemzésére. Területileg és funkcionálisan ezt a lehatárolt egységet vázoljuk fel rendszerként (amely egy nagyobb szuper-rendszer részének tekinthető, és azzal a kapcsolatok meghatározhatóak, de erre itt nem tudunk kitérni). 2.2 A rendszer külső határai és fizikai kényszerek Magyarország vízmérlegének főbb tagjait mutatja be a 2000-2010 közötti 10 éves átlagok alapján a 2. ábra (Kocsis 2018). Az eredeti teljes ábrából kiemelt tagok (a csapadék, a párolgáspárologtatás /evapotranszspiráció/ és a lefolyás-beszivárgás) mind Magyarország teljes területére megadott értékek. Az átfolyás jelentős tényező - és kezelése a vízügyi ágazatnak rendkívül sok feladatot jelent - de azt most nem vesszük figyelembe, hogy a helyi rendszerműködés sajátosságait tartsuk a vizsgálatunk fókuszában. (Ha mennyiségi sorrendben közelítenénk meg az átfolyás hatását, az háttérbe szorítaná azokat a kiemelt tagokat, amelyek területi hatása leginkább érvényesül. A társadalmi és gazdasági vízfelhasználással hasonló a helyzet: számunkra ugyan a saját vízigényünk kielégítése a legfontosabb, de az nagyságrendileg kisebb a vizsgálandó rendszer kiemelt tagjainál, később ezeket is vizsgálhatjuk külön.)
