A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 15. Rosza Péter (VIZITERV Consult Kft.): A dunai hajózhatóság fejlesztése
vízbázis biztonságos működésére vagy távlati felhasználására, amely akadályozná a projekt végrehajtását. Az eddig elvégzett elemzések alapján az érintett víztesteken tervezett beavatkozások várhatóan kategóriaromlás nem okoznak, és nem is akadályozzák a jó állapot elérését, így az érintett víztesteken tervezett beavatkozások és a fejlesztés hosszú távú hatásai, a tervezett hatásmérséklő intézkedések végrehajtása mellett, nem indokolják egyik víztest vonatkozásában sem a VKI 4. cikk (7) bekezdés szerinti mentesség alkalmazását. A javasolt változat beavatkozásai egyes szakaszokon kisebb mértékben (cm-es nagyságrendben), egyes szakaszokon jelentősen (dm-es nagyságrend) emelik a hajózási kisvízszintet, egyidejűleg a meder stabilizálását is biztosítják, reményeink szerint a további medermélyülést hosszú távon akadályozzák. A TEN-T belvízi út fejlesztéséhez készített Dunai Hajóút Fejlesztési Program arra mutat rá, hogy a nemzetközi és hazai előírásoknak megfelelő hajózási feltételek a hajóút szélességének helyenkénti korlátozásával, egyes esetekben egyirányú hajóút biztosításával költséghatékonyan létrehozhatók. Az összesen 378 km hosszúságú Duna szakaszon, ezáltal, hogy a hajózható napok száma az eddigi 250-ről 343 napra nő (a jelenlegi mintegy 60 %-os tartósságról 94 % tartósságra). Összességében megállapítható, hogy a hajózhatóság fejlesztése elsősorban a közúti áruszállításról való átterhelődés következtében gazdaságilag is kedvező mind az EU, mind Magyarország számára. A környezeti hasznok, károk egyenlege is pozitívan alakul. A tervezett projekt megvalósítási költsége mintegy 40 Mrd Forintra tehető. Ez összevetve például a Budapest-Belgrád vasútvonal 700 Mrd Forintra becsült költségével, elenyésző összegnek mondható, kiemelve, hogy a projekt eredményeképpen kialakul egy mind gazdaságilag, mind környezeti szempontból kedvező alternatív szállítási lehetőség. A PROJEKT JELENLEGI STÁTUSZA, JÖVŐKÉP A hatásvizsgálatok és az engedélyezési tervek elkészültek, az engedélyezési eljárások megindításra kerültek, ám azok azonnal felfüggesztésre is kerültek, mivel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat - bár 2020 szeptemberére elkészült - a mai napig nem került elfogadásra. Az SKV társadalmasítása során számos bemutató és egyeztetés történt: Nemzeti parkokkal, Önkormányzatokkal, civil szervezetekkel több helyszínen, több alkalommal történt találkozás, melyeken részt vettek hajósok, révátkelők üzemeltetői, vízitúrások, horgászok is. Általában a bemutatott elképzeléseink, terveink pozitív fogadtatást kaptak ezeken az egyeztetéseken, külön ki kell emelni a Nemzeti Parkokkal való nagyon jó együttműködést, melynek során alakultak is a megoldásaink, végül egyetértés alakult ki a végeredményben. Három helyről érkezett írásbeli kritikai észrevétel a beavatkozásokkal kapcsolatosan: a WWF szervezettől, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsától, valamint az Agrárminisztériumtól. Az NFFT és az Agrárminisztérium véleményével kapcsolatban fontos körülmény, hogy számos észrevételük, kérdésük nem magára a beavatkozások mikéntjére, hatására vonatkozik, hanem alapjaiban kérdőjelezik meg azt a szándékot is, mely a projektet létrehozta, azaz hogy egyáltalán szükséges-e bármilyen fejlesztése a vízi közlekedésnek, illetve hogy bármilyen jellegű beavatkozás végezhető-e a Dunában. Ezen kívül ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy az SKV kizárólag a teljes magyarországi Duna-szakaszra vonatkozhat, nem lehet külön elfogadni a teljesen hazai érintettségű szakaszt. Ez esetben viszont csak a szlovák féllel való teljes egyetértés és megegyezés után lehet bárminemű előrehaladása a folyamatnak, ami mint már említettük
