A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 14. Rokob Ágnes - Angyal György - Barta György (Mélyépterv Komplex Zrt.): Vízvisszatartás és tájhasználatváltás tervezése az Ős-Dáva programban - vízkivételi mű és csatlakozó nyomócső, csillapító műtárgy

• A vízelosztást biztosító nyílt felszínű árokrendszerhez történő csatlakozást biztosító csillapító műtárgy

2.1. Vízkivételi műtárgy

A vízkivételi mű egy összetett monolit vasbeton szerkezet, amely funkcionálisan a bevezető csatornára, az egyesített szívótérre, a négy szívóaknára és a gépházra bontható. A műtárgy hossztengelye (amely egyben szimmetriatengely is) lényegében merőleges a Dráva folyásirányára.

A bevezető csatorna három részből áll össze. A külső, tölcsérszerűen kiszélesedő rész szádfalas határolással lett kialakítva, oldalanként kb. 16.2 m ívhosszúságban (tengelyben mérve. A változó magasságú (és mélységű) acél szádfal íves vonalvezetése valójában 4,2 m oldalhosszúságú sokszög szakaszokat takar. A szádfal tetején egy lezáró gerenda készült. Az íves (sokszöges) bevezető szádfalakat acél rudakkal horgonyozzák vissza egy hátsó szádfalhoz.

A műtárgy folyóval ellentétes oldalán létesül a gépház, mely a három (távlatban négy) szivatytyúhoz tartozó kollektor-vezetékek és szerelvényeik elhelyezésére, kezelésére szolgál.

2.2. A vízkivételi mű gépészeti leírása

A kezdeti időszakban igényelt Qnévl=5m3/s vízmennyiséget a vízkivételi műtárgyban beépített, DN 1000 névleges méretű állóhengeres patronokban elhelyezett, 3 db függőleges tengelyű, félaxiális átömlésű, propeller szivattyú együttes üzeme biztosítja. A kezdeti - 3 gépegységes - kiépítésnél a telep vízszállítási kapacitása Q = 1000 l/s f 6300 l/s; közötti változhat, míg a távlati 4 gépegységes vízszállítási kapacitás Q = 1000 l/s f 7800 l/s mennyiségi értékek között változtatható, az üzemelő gépek számától, fordulatszámától, és természetesen szívóoldali vízszinttől - Dráva folyó vízszintjétől - függően.

A szivattyúk mindegyike önálló szívókamrával rendelkezik, melyek egymástól vb. fallal vannak elválasztva.

A szivattyúk szívóoldalon - a már említett - 40 mm pálcaosztású kiemelhető rácson, és egy trapéz alapterületű szívómedencén keresztül kapcsolódnak a Dráva folyó - beömlő csatornájához. Az épületen belül a nyomócsővezeték acél anyagú. A csőanyag váltás az épületen kívül került kialakításra acélról ÜPE alapanyagúra, amely cca. 1252 m hosszú nyomás alatti, valamint 68 m hosszú gravitációs vezetékszakaszként halad, és közelíti meg a csillapítómedencét, és annak folytatását, a nyíltfelszínű árkot. A szivattyú üzem az l = 1184 m távolságra lévő magaspontra „dolgozik", amely a Korcsina csatorna keresztezésénél kialakított csőhíd magassági vonalvezetéséből adódik. A magas ponttól a távvezeték végéig, vagyis a csillapító medence csatlakozásig a csővezeték gravitációs „üzemmódban" funkcionál.

2.3. Külső létesítmények Csatlakozó vezetékek

A vízkivételi mű szivattyúi által kiemelt vizet összegyűjtő 1600 NÁ acél kollektorcső a vízkivételi mű Drávával ellentétes, ÉK-i oldalán hagyja el a műtárgyat. A nyomócső a műtárgy falától 1m távolságra kinyújtott csőhöz csatlakozik majd a belső utat és kerítést keresztezve hagyja el a vízkivételi mű területét és a magasparton húzódik tovább DK-i irányba.

A magaspart végén, az árvédelmi töltés elérése előtt, iránytörés után a vezeték az ott lévő szántó, illetve szántó és legelő művelési ágú ingatlanokat átlós irányban egyenes vonalban keresztezve halad K felé, majd újabb iránytörést követően a Korcsina átvágást csőhíddal keresztezi.

Az 1320 m hosszú nyomócső csatlakozóan egy energiatörő műtárgy /csillapító akna / létesül.