A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 10. Dr. Karvaly Elemér (HYDRASTAT Mérnöki Iroda Kft.): A vízimérnöki építmények, létesítmények tervezési kérdései
A fenti rendeletek nem tartalmazzák a vízgazdálkodás területéhez tartozó valamennyi sajátos építményfajták engedélyezési és kiviteli tervének tartalmi és formai követelményét. Ezért az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata elkészítette a „Víziépítmények létesítésével kapcsolatos mérnöki szolgáltatások ajánlott díjszabása" (Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata 2011.) kiadványát. Ebben kidolgozásra került XII. Árvízvédelmi művek esetén (nagyvízi meder, árvízvédelmi töltés, árvízi tározó) (44-48 oldal) az engedélyes tervek tartalmi és formai követelménye, valamint az V. Melléklet: Vízilétesítmények kiviteli terveinek tartalmi és formai követelményei tervezési osztályonkénti bontásban. Ebben a mellékletben kidolgozásra került az V.12. Árvízvédelmi művek (167 - 177. oldalon) kiviteli terveinek tartalmi és formai követelménye. Ugyancsak hiányos volt a hulladéklerakók kiviteli terveinek tartalmi és formai követelménye, ezért ez is kidolgozásra került az V.13. Hulladéklerakás, -kezelés létesítményei (178 - 178. o.) A tervezési feladatok tartalmi és formai követelményeire vonatkozó kiadványt az MMK nyomtatott és digitalizált formában 2011. évben kiadta, azzal a céllal, hogy ez az Önkormányzatok részére is rendelkezésre álljon, a tervek elbírálásának elősegítése, illetve a minőségének javítása céljából. A Magyar Mérnöki Kamara 2017-ben elkészítette a TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK SZABÁLYZATA dokumentációt, mely felöleli a mérnöki feladatok teljes körét. A Szabályzat kivitelezési tervekkel kapcsolatos formai és tartalmi követelményekre vonatkozó rendelkezéseit a MMK Küldöttgyűlése az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében rögzített felhatalmazás alapján állapította meg. A szabályzat kidolgozását az MMK Szakmai Tagozatai végezték, csak az Elnökség által kijelölt személyek véleménye alapján. Sajnos a szabályozás kidolgozása területén a korábban fennálló hiányosságok megszüntetése a vízépítés, vízgazdálkodás területén nem történt meg, mivel a döntést olyan személyek hozták meg, akik tervezői gyakorlattal nem rendelkeznek, vagy azt több évtizede nem művelték és a tagozati tisztség alapján született meg a döntés. A korábbi kamarai kiadványban szereplő, nem szabályozott tervezési területek szabályozása - árvízvédelmi létesítmények, hulladéktárolók - a mai napig fenn áll. Az MMK tagjaiból alakult bizottság kidolgozta a - HOAI elveit figyelembe véve a - tervezői díjszabás tervezetét, azonban ennek bevezetése nem történt meg. A díjszabás részletesen tartalmazta a különböző szintű tervek tartalmi és formai követelményeit, mely előrelépést jelentett volna a tervezés minőségének javításában. TERVEZŐI, SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁG ELLENTMONDÁSAI A tervezői és szakértői jogosultság feltételeit a vízépítés szakterületére vonatkozóan a következőkben ismertetett rendeleti előírások szabályozzák. „266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 9. § (1) Szakmai gyakorlati időként a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségi szint megszerzését követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi területnek, szakterületnek, részszakterületnek megfelelő szakmai gyakorlat folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. (7) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz a nyolc év szakmai gyakorlati időbe a) építészeti-műszaki tervezési,
