A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?

Öten vesztették életüket, köztük egy magyar és egy sz szovjet katona, a Duna, 30 ezren károsodtak. Duna mindkét oldalát. 39 településről 57 000 embert kellett kimenekíteni.

A legszörnyűbb pusztulás Baja és Mohács térségét érte. Dr. Faludi Gábor írása a „Napi történelmi forrás" oldalán:

"Baja város számára a legtragikusabb esemény 1956. március 11-én 17.45 órakor következett be, amikor - a védekezők erőfeszítése ellenére - a jeges ár áttörte a város központjában lévő, a pecás szobráról jól ismert Vörös-hidat. Több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari, mezőgazdasági létesítménye is. Baján 360 család vált hajléktalanná. A Baja alatti töltésszakadások miatt víz alá került a teljes Mohácsi-sziget és részlegesen több település is. A jeges ár 1956. március 13-án tetőzött Bajánál 1037 cm-rel, addig soha nem mért maximummal."