A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből

ij Yi'ti"

JrrnrhiyA

Xnruix

"P\ \ v y ] yVTíJhUf/

f’mj'is-Katit

Hi that a -F«/m.v

Digbrenem

íj* 3 J /

J/f.wAn,

Mattam.

•

tixaktills

Mrjt.it

XXt irtai

Kitnti'n

'itkhin

Gtfntnu

jé{Skariiit‘ftr

K. Titretta

tCttMfrf/ji)

X.Xr.alanin

'rí ló 7

7. kép. Körös-vidéki társulatok

A szabályozási munkák 1861-ig folytak, amikor is az aszályos évek miatt félbe szakadtak. Az aszályos éveket azonban újra árvizes esztendők követték, a félig-meddig megépített töltések nem nyújtottak biztonságot, a lakosság a szabályozási terveket hibáztatta.

A kiegyezést követően, 1869-ben megszervezték a Folyammérnöki Hivatalokat, s külföldi szakértőket hívtak be a szabályozási tervek felülvizsgálására. A külföldi szakértők legfőbb hibának a töltések közelségét találták, s megállapították, hogy az átmetszések a kötött talaj miatt igen lassan fejlődnek.

1879-re a Gyulai Folyammérnöki Hivatal új szabályozási tervet készített, miután kitűnt, hogy az 1855-ös terv már nem mindenben időszerű, az eltelt 24 év alatt a folyó nem úgy fejlődött, ahogy azt a Bodoki-féle terv elképzelte. A kemény agyagba ásott átmetszések nem fejlődtek eléggé, a folyó hullámterének szélessége pedig a régi és újabb árvédelmi töltések váltakozása miatt egyenetlen volt. Igen szűk hullámtér után igen széles következett, váltakozva. Azt tapasztalták, hogy az árhullámok sokkal gyorsabban vonulnak le, mint korábban. Az 1879. évi folyammérnöki terv legfőbb célkitűzése az volt, hogy a Körösök árhulláma a Tiszáét megelőzve érkezzen le Csongrádra. Újból megállapították a folyók vízhozamát: a Fehér-Körösre 351 m3/s, a Fekete-Körösre 422 m3/s, a Hármas-Körösre pedig 1000 m3/s. A töltések egymástól való minimális távolsága a Hármas-Körösnél 600 m, a

7