A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből

felmérések során Pest mellett létesített alapvonal volt. Ekkor folyt az ország területén a birodalom második katonai felmérése. Huszár Mátyás 1820 decemberében a szintezéshez "Nivellirungs-lnstruction..." címmel 45 pontba szedett német nyelvű előírást, részletes utasítást készített a mérés elvi és gyakorlati kérdéseiről. Ez volt az első szabatos szintezési útmutató Magyarországon, ez a magyar geodézia korai történetének egyik legértékesebb emléke.

feierla@gmail com

2. kép Huszár szintezési útmutatójának címlapja 3. kép Huszár Mátyás emléktáblája Gyulán

Huszár Mátyás 1823. június 30-án befejezett munkája volt az első összefüggő tervezet a Körösök szabályozására. Legfontosabb célkitűzése az árvízszint csökkentése volt, melyet nem az esés növelésével, hanem a fenék mélyítésével kívánt elérni. Néhány átvágást csak azért javasolt, hogy ezáltal a töltések hossza megrövidüljön. A folyók felső folyásán csak a malmokat kívánta eltávolítani. A terv a hullámtér szélességét is megszabta, éspedig a Kettős-Körösnél 246, a Fekete-Körösnél 190, a Fehér-Körösnél pedig 114 m-ben. Huszár Mátyás szabályozási tervének a Fehér- és a Fekete-Körösről szóló irányelvei főleg a vízfolyási akadályok eltávolítására, az elágazások feltöltésére és a mocsarak kiszárítására vonatkoztak. Fontosnak tartotta a töltések építését. Lényeges része volt Huszár munkájának a Körösökön működő 53 malom összeírása.

Huszár szabályozási tervét a helytartótanács, valamit a Vízi és Építészeti Főigazgatóság elég közönyösen fogadta. A felmérési eredményeket ugyan megbízhatónak tartották, a mappációt helyeselték, azonban a szabályozási tervvel évekig nem foglalkoztak. Ennek egyik oka az volt, hogy a Duna-mappáció sürgőssé vált. Huszár Mátyást 1824-ben oda helyezték és rajta kívül nem volt mérnök, akire a feladatot rá lehetett volna bízni. Másrészt 1824-ben meghalt Vay Miklós és egyelőre nem volt királyi biztos a Körös-vidéken, aki a munkát sürgette volna. Huszár csak öt év múlva folytathatta még rövid ideig a Körös-vidéken megkezdett nagy munkáját. Tervezetéből főleg az oldalágak eltömése, egyes vízfolyási akadályok eltávolítása, valamint néhány átmetszés valósult meg.

4