A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
Dr. Szlávik Lajos 1 - Fejér László 2 1) Professor Emeritus, egyetemi magántanár, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke 2) c. egyetemi docens, az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből Kivonat: A Körösök szabályozásának egyik első' fontos lépése volt, hogy 1808-ban Vay Miklós hadmérnököt a Körösök királyi biztosává nevezték ki. Huszár Mátyás 1818-23 között elkészítette a Körösök szabályozásának első' összefüggő' tervét, amelynek megvalósítását 1833-tól meg is kezdték. 1847-től Bodoki Károly irányította a Körösök szabályozását, aki 1855-re elkészítette a Körösök új (második) szabályozási tervét. Az 1855. évi gyulai árvízkatasztrófa miatt a városon kívül új nyomvonalat alakítottak ki. 1879-ben a Folyammérnöki Hivatal egy újabb (a harmadik) szabályozási tervet készített, megvalósítása folyamatosan történt. A Körösök árvízvédelmi rendszerének legfontosabb elemei az 1890-es évekre elkészültek. A szabályozások kétségtelen eredményei ellenére a Tisza mellékvizei közül a 20. században - árvízvédelmi szempontból - az egyik legviharosabb története a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösnek volt: 1913-1999 között 17 olyan árvíz fordult elő (többségük töltésszakadást is okozott, vagy szükségtározást igényelt), amelyek valamilyen szempontból jelentősnek, rendkívülinek minősíthetők. Levonulásuk következményei, a védekezési tapasztalatok döntőek voltak a védelmi rendszer továbbfejlesztése szempontjából. E tapasztalatok alapján a Körösök árvízvédelmi rendszere folyamatosan új védelmi eljárások, módszerek alkalmazását igényelte és eredményezte. Kulcsszavak: Folyószabályozás, ármentesítés, Körösök, mederrendezés, töltésezés, árvíz, töltésszakadás, szükségtározás. A Kettős-Körös vízgyűjtő területe a Sebes-Körössel való összefolyásnál 10 386 km2, ebből 1 744 km2 van hazánk területén. A Kettős-Köröst alkotó két fő mellékfolyó, a Fehér- és a Fekete-Körös közt sem hosszúság, sem pedig terület tekintetében nincs nagy különbség (1. táblázat, 1. ábra). Eltérő viszont a vízgyűjtők alakja, csapadékossága, a folyók árvízi hidrológiai sajátosságai. 1. táblázat. A Kettős-Köröst alkotó folyók hossza és vízgyűjtő területe Folyó Vízgyűjtő terület, km2 4 folyó hossza, km Románia Magyarország összesen Románia Magyarország összesen területén területén Fehér-Körös 3 977 298 4 275 227 9 236 Fekete-Körös 4 494 151 4 645 148 20 168 Kettős-Körös közvetlen 171 1295 1466-37 37 Kettős-Körös összesen 8 642 1744 10 386 A Tisza mellékvizei közül az elmúlt évszázadban - árvízvédelmi szempontból - az egyik legviharosabb története a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösnek volt: intenzíven emelkedtek az észlelt árvízszintek, nagy gyakorisággal heves árhullámok vonultak le; az árvízvédelmi rendszerben a sokoldalú tervezés, alapos kivitelezés, folyamatos fejlesztés ellenére rendre katasztrofális helyzetek alakultak ki. Úgy tűnt, mintha a Körösök hűek maradnának szkíta eredetűnek tartott nevükhöz: „Karas", amely ellenségest, mérgest, izgatottat jelent (Kiss 1999). A 20. században e vízrendszerben levonult 17 jelentősebb árhullámból 10 töltésszakadásokat okozott (a hazai, vagy a hazai területek biztonságát veszélyeztető határ menti területeken), illetve csak szükségtározásokkal lehetett biztosítani a mentesített ártér biztonságát, árvízkatasztrófa kialakulását. 1
