A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér

Az internetes keresés alapján fellelhető meghatározások szintén változatos képet mutatnak és egy laikus számára sok-sok bizonytalanságot jelenthetnek. Szerencsére mára a világhálóval kapcsolatos közgondolkodás eljutott oda, hogy az érdemi felhasználók részéről kikényszerült a többoldalú megalapozott kontroll.

szövegkörnyezet meglepőbb, mely az ellenőrző kérdések között található és a következő:

„Hogyan építkeznek a hullámtéren kialakított üdülőterületen?"5

4.2 A hullámtéri ingatlan tulajdonosok ismeretanyaga, a nyilvántartás és a hullámtér kapcsolata

A hullámtéri ingatlantulajdonosok köre az a társadalmi réteg, mely helyzeténél fogva legtöbbet tudhat - és tud a hullámtérrel kapcsolatban, érintettsége kapcsán. Ez a tudásszint és a folyamatokból levont következtetés roppant helyzet specifikus és igazodik az illető egyéb emberi tulajdonságaihoz. Meghatározó még az életkor és a vele járó tapasztalat. Mivel földtulajdonosként jelennek meg a rendszer kapcsán jogos vagy vélt érdekérvényesítő képességüket alapvetően az ingatlan nyilvántartással kapcsolatos dokumentumokra, a mezőgazdálkodás szabályaira és annak követelmény rendszerére alapozzák. Mára ez a helyzet részben kezelhetővé vált az által, hogy a nagyvízi meder jelleg bejegyzésre került az adott tulajdoni lapokra.

Az ingatlan nyilvántartás alapelve, hogy a földfelszínnek megfelelő terepállapotot kell nyilvántartásba venni. A rendszer alapjaiban és részleteiben is statikusnak tekinthető. Ezzel szemben a folyók természetes állapota egy állandó változásban lévő dinamikus folyamat. Ebből következik, hogy a két dolog között a működőképes kapcsolat megteremtése akadályokba ütközik. A prioritás meghatározása mindenkor attól függ, hogy a felmerült problémát milyen aspektusból - és ki vizsgálja. A hullámtér vonatkozásában az említett probléma azért jelenős, mert a folyópart egyik határoló része a területnek. Ezt pedig egy meanderező folyó esetében naprakészen nyilvántartani a földhivatali keretek között megoldhatatlan. Mivel a meder és a parti tulajdonos általában különböző, a folyamat konfliktusokat generál. A problémát a nagyvízi meder ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése sem oldotta meg. A két szakterület - ingatlan nyilvántartás és vízgazdálkodás - összhangját megteremteni komoly kihívást jelent bárki számára.

4.3. A természetvédelem kapcsán megjelent szereplők ismeretei a hullámtérrel kapcsolatban

Míg az árvizek elleni védekezés, a hajózás és különféle vízhasznosítások érdekeit már régen és viszonylag jól megfogalmazták, s az adott korban rendelkezésre álló technikai tudás segítségével meg is valósították, addig a természetre és az élővilágra vonatkozó ismeretek mind a mai napig nem elégségesek.5 6 A XX. század második fele előtt a természetvédelem, mint releváns szereplő nem jelent meg hullámtérrel kapcsolatban. A fiatalnak mondható szakterület szereplőit két csoportba lehet sorolni. Elsőbe az állami akarat és a közérdek jogállami keretei között működő államigazgatási, hatósági, önkormányzati és vagyonkezelői feladatokat ellátó szervezetek tartoznak. Másodikba a társadalmi önszerveződés keretei között létrejött különböző egyesületek, csoportok melyek a helyi vagy országos természeti értékek megvédésének érdekekében tevékenykednek. Nyilvánvaló, hogy az első csoport megfelelő tudásanyaggal kell, hogy rendelkezzen a vízgazdálkodás teljes területére. Amikor

5 Gloviczki Z.: Földrajz tankönyv 9. NAT 2020. Oktatási Hivatal, Budapest, 2020.

6 Szlávik L: Árvízvédelem. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyarország az ezredfordulón. MTA Budapest, 2002.