A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér

3.5.3. Kapcsolódás a katasztrófavédelemhez

A hullámterek az árvizek levonulását biztosítják, a vízkárelhárítási tevékenységgel összefüggésben mutatható ki kapcsolódás a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényhez.

A törvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezései említik veszélyhelyzetet kiváltó okként - többek között - az elemi csapásokat, természeti eredetű veszélyeket, ezen belül említhetőek pl. az alábbiak:- árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,- belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit,

Veszélyhelyzetet kiváltó egyéb eredetű veszély pl. az ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése.

Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján rendkívüli intézkedések alkalmazhatóak.

3.5.4. Kapcsolódás a halgazdálkodáshoz

A halgazdálkodásról és a hal védelméről 2013. évi Cll. törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző, vagy befolyásoló személyek - különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók-jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

A törvény alkalmazásában:

• „halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;"

• „halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;"

• „nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;".

A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles - többek között -• a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,