A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
részeit melyek öblözeti szemlélettel kialakított műszaki megoldásokat követeltek. Megtartotta a központi engedélyezési, tervezési, részbeni finanszírozási feladatokat, valamint szerepet kaptak a helyi érdekeket képviselő társulatok. A XIX. század végének gazdasági és társadalmi fejlődése kikényszerítette az egységes elvek alapján kialakított jogszabályt az ország vízgazdálkodására. Az Országgyűlés az 1885. évi XXIII. törvénycikk elfogadásával alkotta meg az első vízügyi törvényt a vízjogról. 1.4. A hullámtér feladata a kialakulásának, kialakításának időszakában Az egységes árvédelmi töltésrendszer befejezésével létrejött hullámtér feladata volt a folyók árvizeinek levezetése. Valójában átvette az ártér szerepét a nagyvízi hozam levezetésében. Fontos megemlíteni, hogy a hullámtér terepfelszínét kezdetben sehol nem alakították át úgy, hogy a szűkebb szakaszokon a nagyvízi hozam számára vápákat vagy küneteket vágtak volna. Az árvédelmi töltések nyomvonalainak kialakítását nagyon gyakran műszaki szükségességtől eltérő, sokszor azzal ellentétes körülmény befolyásolta. Ezek közül legjelentősebb a belterületek kötöttsége. A folyó mellett létesült települések igyekeztek minél közelebb kerülni a vízhez. A települések magasabb területei, melyek a kezdeti időszakban védelmet nyújtottak az árvizek ellen, a lakosság növekedésével elfogytak. A terjeszkedés ennek ellenére követte magát a folyópartot. A településeket közvetlenül védő töltések kiépítésére sok esetben csak a hullámtér szűkítése árán volt lehetőség. Nyilvánvaló, hogy ezeken a helyeken a hullámtér már a kialakulás időszakában sem tudta ellátni feladatát biztonsággal. Ezzel ellentétes kialakítás is megfigyelhető, amikor egy mellékág miatt indokolatlanul kiszélesedik a hullámtér. Szinte valamennyi magyarországi folyó esetében találkozhatunk ilyen esetekkel. A hullámtér szó és szakmai kifejezés első említésére, és hogyan képződött maga a szakszó, egyértelmű bizonyítékot nem sikerült fellelni. Nagy valószínűséggel az árhullámnak a tere megfogalmazásból egyszerűség indokán maradhatott el az ár szó. 2. A HULLÁMTÉRREL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEK VÁLTOZÁSA 2.1. A hullámtérrel szemben támasztott igények a kiépítés időszakában A Tisza és a Duna XIX. században történő szabályozásakor a hullámtér, mint önálló funkcionális egység nem állított fel követelmény rendszert a teljes társadalom részéről. Mai fogalmi értelemben egy nagyvízi mederrendezésről beszélhetünk, kizárólag a földtulajdonosok bevonásával. Nyilvánvaló, hogy nem voltak üzemelési tapasztalatok arra, hogy a megváltozott vízjárás hogyan befolyásolja majd a gazdálkodást. A leglényegesebb azonban a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy az ártéri gazdálkodásról át kell térni hullámtéri gazdálkodásra. A változás nyertesei a mentesített ártérre kerülő gazdák voltak. Ebből egyenesen következett, hogy a földtulajdonosok ezek közé szerettek volna tartozni. Felismerték az általuk birtokolt terület értéknövekedését, valamint számoltak azzal, hogy aki a töltések között marad, annak a területét továbbra is el fogja önteni az árvíz. A műszakilag megindokolt hullámtéri szélességet, a beavatkozások társadalmi elfogadhatósága indokán, nagyon sokszor nem kellő biztonsággal lehetett csak kialakítani. Mivel a hagyományos ártéri területen a szabályozások előtt nagyrészt csak rét és legelő gazdálkodás folyt, a probléma kompromisszumok árán, de megoldható volt. Nyilván a mentesített ártéren a legelőket feltörték és szántóföldi művelés lett a meghatározó. Ezen területek értéknövekedése folyamatosnak volt mondható. A
