A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején

az a-Laó toroknál s egyidejűleg ugyanitt megkezd­hető az ármentesitö töltenek építése, továbbá ngyancsak egyidejűleg s szintén az alsó toroknál kezdendő meg a Szamos-Tur-közl, valamint a Tur­­völgyi főcsatorna építése le, azaz eleő sorban oda kell törekedni, hogy az ártérről a Tisza és a Szamos árvizei és a ktllvlzek, valamint a Tl­­aza-Szamos-zugi rendszerből a belvizek minél előbb kiszoríttaasanak.­A tlsza-szamoa-zugl rendszerben a torkola­ti zsilip kiépítése, valamint a csatornák kiépí­tése csak az ármentesitő töltések éa a másik két rendszerbeli csatornák és műtárgyak elké­szül te után vehető foganatba.­Ily sorrend mellett építendő mUvek kedvező hatását az egész érdekeltség azonnal élvezni fogjad-Szaimár-Németi, 1907. évi május hóban,­­M. klr. folyammérnöki hivatal, a hivatal vezetőjs: 2. ábra A Tisza-Szamosköz vízrendezése 900/1907. számú terv műszaki leírását tartalmazó kötet fedőlapja és a befejező részben Nyárády László aláírása (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.) Az I. Fejezet szerint a Tisza-Szamosközt tápláló külvizek (Túr és Batár) medrét úgy kell szabályozni, hogy azok kiöntés nélkül haladjanak át a területen (a Túr árvízi vízhozamát, a Tálnával való összefo­lyás alatt, az 1884. júniusi árhullám idején végzett mérések alapján 130 m3/s-ra becsülték). Ennek a műszaki feladatnak a megoldására a terv három változatot dolgozott ki: A.) A Szamosi-Túr-csatorna (0-6 800 fm, fenékszélessége 22,0 m, vízszállítása 164 m3/s) megépítése; B.) A Tiszai-Túr-csatorna (0-9 600 fm, fenékszélessége 13,0 m, vízszállítása 193 m3/s) megépítése C.) A Túr Tálna torkolata alatt völgyzárógát és tározó (250 millió m3) létesítése a lefolyó vízmennyiség szabályozására. A II. Fejezet - a Műszaki leírás legterjedelmesebb, közel 50 oldalas része - a belvízrendezéssel foglal­kozik, amit a területen kialakítandó három csatornarendszerrel tervezett megoldani, felhasználva a meglévő erek völgyeit (Erge-Tapolna, Gőgő-Szenke), továbbá a Sonkádi vízosztómű megépítésével. A Tiszai-Túr-csatorna kiépítése esetén, a fő csatornák, a Szamos-Túrközi főcsatorna (Egri Nagy-Éger­­, Szatmári 1. sz.-, Szatmári 2. sz.-, Rozsályi mellékcsatorna), Túrvölgyi főcsatorna (Batárvölgyi-, Akli­­i-, Milotai-, Tiszakóródi mellékcsatorna), Tisza-Szamoszugi főcsatorna (Gőgő-Szenke, Erge-Tapolna). A III. Fejezetben az ármentesítést a Szamos jobbparti töltés és a Tisza balparti töltés megépítésére alapozza. A vízviszonyok javítását a fenti létesítmények megépülése után a külvizek és belvizek ko­ordinált kormányzásával tervezték megoldani. A terv a végrehajtás sorrendjére az alábbi javaslatot tette: 1.) Tiszai-Túr-csatorna megépítése; 2.) Ármentesítő töltések megépítése a Tisza torkolatnál; 3.) Szamos-Túrközi főcsatorna és Túrvölgyi főcsatorna megépítése; 4.) Torkolati zsilip megépítése a Tisza-Szamos-zugi rendszerben és a csatornák kiépítése. A Tisza-Szamosközi Vízrendezés tervdokumentációhoz kapcsolódóan, 1907-ben további részletter­vek készültek, ilyen volt, a Tisza balparti-, a Szamos jobbparti töltéssé (helyszínrajz, hossz-szelvény).

Next

/
Thumbnails
Contents