A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?

Óriási küzdelem kezdődött az emberek, az állatok és az épületek megmentésére. A Tisza, a Maros, a Szamos, a Túr, a Kraszna, Bodrog, a Boldva és a Körösök mentén 43 községet ürítettek ki. Légi és vízi és kétéltű járművekkel szállították el az embereket. Harmincezren kényszerültek otthonaik elhagyására. Május 20-án a Maros hulláma elérte a Tiszát, így a megerősített töltéseknek több mint 890-895 cm-es vízmagassággal kellett megbirkózniuk. A Tiszán az áradás június 2-án a 961 cm-es vízállásnál megállt és lassú apadás kezdődött.

Hatalmas kár érte a kisebb településeket, ahol sok-sok ház összedőlt, lakhatatlanná vált.

Az egész ország összefogott az újjáépítésben. A komfort nélküli vályogházak helyén 1970 karácsonyára 5120 korszerű fürdőszobás családi ház épült.

A korábban vezetékes ivóvíz nélküli falvak megújultak. Kutakat fúrtak, hidroglóbuszokat emeltek, vízvezetékeket fektettek és eljutott az otthonokba a tiszta ivóvíz. Több településen elkezdték a szennyvíz elvezetését és tisztítását az eddigi környezetet szennyező ún. pöcegödrök helyett.

Június végére a térségben az árvízveszély megszűnt, a víz és az ember küzdelme eldőlt. A vízügyi dolgozók, a védekezők tízezreinek köszönhetően az emberek életét sikerült megmenteni. Szeged, Makó és Hódmezővásárhely megmenekült.

8. árvíz: Harc a Körösökkel 1980-ban

1980 júliusában hatalmas eső zúdult hazánkra, ami árhullámot indított el folyóinkon. A Fekete-Körös vízállása elérte 988 cm-es magasságot, 44 cm-rel meghaladva az eddigi legmagasabb vízszintet. A többi Körös is egyre veszélyesebben emelkedett. A vízügyi szolgálat azonnal mozgósította védelmi csapatát.