A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?

sikerült a járványt elkerülni. Az árvíz levonulása után a vízügyi szolgálat szivattyúi nem győzték megszabadítani a Szigetközt a hatalmas víztömegtől. Több helyen csónakból kényszerültek learatni a búzát.

A károk helyreállítása akkori értéken 380 millió forintot tett ki, melyhez magyar gyárak és külföldi adományozók is nyújtottak segítséget.

A Szigetközt és Győrt védő komolyabb árvízvédelmi rendszer kiépítése csak az 1965-ben tetőzött árvíz után kezdődhetett el.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai és az ott élők áldozatos munkájával ez az országrész azóta sikeresen vészelte át az egymást követő árhullámokat.

5. árvíz; Baja és Mohács tragédiája 1956 márciusában

A nagyon hideg tél után bekövetkezett gyors olvadás okozta 1956 márciusában a jeges árvizet a Dunán. Az árvízvédelemben, kárelhárításban korábban is részt vett a hadsereg. Ennél az árvíznél újdonság volt, hogy a jégtörést a katonaság a robbantásokon túl aknatűzzel, a légierő bombázással segítette. A védekezés egy kisebb hadgyakorlatnak is megfelelt. Az összetört jégtáblák viszonylag gond nélkül haladtak lefelé. Dunaföldvárnál azonban megrekedt a jég, több méter magasan jégtorlaszok alakultak ki. Doromlásnál, Domborinál elkezdve 58 helyen szakadt át a gát, elárasztva. A jeges árvízhatalmas károkat okozott: négy falut teljesen elöntött.

A védelmi munkálatokban a vízügyesek irányításával kb. 40 000 ember vett részt. Másfél millió homokzsákot helyeztek el a gátakra.