A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?
Kiss Miklós főszerkesztő, VÍZINFORM.HU Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését? Kivonat: Árvizek voltak, vannak, lesznek. A víz és az ember háborúja, küzdelme egy véget nem érő, permanens folyamat, amely minden árvíz után változtatásokra készteti a hatalmon lévőket. A dolgozat célja röviden bemutatni 11 Kárpát-medencei árvízi csatát és vizsgálni, hogy a szörnyű emberi-anyagi veszteségek milyen lehetőséget nyújtottak a fejlődésre, valamint —miként éltek ezzel a mindenkori döntéshozók. 1. árvíz: Pest 1838 márciusában Az árvíz rövid krónikája 1838. január 16. A Dunát Bécsig összefüggő jégréteg borította. 1838. február közepe Megkezdődött az olvadás, több helyen jégdugók keletkeztek. 1938. március 13. Pest alacsonyabb részein kiöntött a folyó. A város élte normális életét, már a vízszint csökkenését várták. A Nemzeti Színházban az előadást csak a víz befolyásakor szakították félbe. 1838. március 14. Amikor már több helyen átszakadtak a gátak, elkezdték a szervezett mentést. Lónyai Jánost nevezték ki árvízi királyi biztosnak. 1838. március 15-16-17. A csepeli szigetcsúcsnál jégtorlasz keletkezett, akadályt képezve a levonuló, olvadó víznek. Tetőzéskor a város több részét 2,5 méternél is magasabb víz öntötte el. Csónakokon, tutajokon mentették az embereket. 151 ember és 2281 pesti ház lett a katasztrófa áldozata a Belvárosban, Ferencvárosban, Józsefvárosban, Lipótvárosban és Terézvárosban. 827 épület megrongálódott, mindössze 1146 ház maradt ép. Budán kisebb volt a kár, 204 ház omlott össze. A folyó mentén, az ország más részein több mint 10 000 ház dőlt romba és két ember vesztette életét. Az anyagi kárt csak becsülni lehet, az akkori pénzen, megközelítette a 70 millió aranyforintot. Az ár levonulása után a gátakat, töltéseket gyorsan helyreállították. Az újjáépítésnél szigorú szabályokat írtak elő a házak alapjára, tartószerkezeteire és falazatára. A romok helyén szellősebb városrészek épültek. A jelentősebb védelmi munkálatok elmaradtak, ezek csak évtizedekkel később kezdődhettek el. 2. árvíz: Miskolc katasztrófája 1878-ban Miskolc városa a hegyekből lefolyó két patak: a Szinva és a Pece vízbőségére épült. Felhőszakadások idején a patakok áradása gyakran öntötte el a várost. A legveszedelmesebb árvíz 1878-ban sújtotta az akkor még kb. 40 ezer lélekszámú települést.
