A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 6. Károlyi András (nyugdíjas): Elfelejtett vízművek a budai Dunaparton

palotát vízzel ellátó mű gépháza volt, amit Ybl Miklós finom eklektikus-reneszánsz ízlésben tervezett és azt nyitott árkádos csarnokkal és kávéházzal, az ún. Budai Kioszk épületével vett körül. A gépház kéményét az ép. tornyába rejtette."

Amennyiben a Várkert Kioszk épülete és a tőle északra levő ciszterna rendszer között összefüggést vélünk felfedezni, úgy néhány kiegészítést kell tenni. A fenti alaprajz itt nem ábrázolt részén a következő felirat van: „König.ung.Hof-Burg-Garten-Bauten in Ofen" alatta: „Filter Basin Rechnungsplan No 3", azaz: „Budai királyi várkert építkezés, szűrő medence". A Rechnungsplan itt olyan műtárgy tervét jelenti, amellyel számolni kell, tehát már ott van (Felmérési terv). A Dunából kitermelt, szűrt víz tehát valószínűsíthető, hogy csak kertlocsolásra volt megfelelő minőségű. A másik figyelemre méltó észrevétel még az, hogy: „... vízzel ellátó gépháza volt, amit... épületével vett körül." Tehát átépítésről van szó.

Még egy apróság: a szóban forgó terven a fenti német nyelvű szövegtől eltérő írással, magyarul az olvasható: „Látta a felülvizsgálat alkalmával: Aláírások (köztük Ybl Miklósé) Budapest 1880. május havában." A terv és a ciszterna tehát régebbi, 1880-ban már felülvizsgálták. Megfogalmazhatjuk, hogy a megtalált műtárgyak és kapcsolódó dokumentumok egybehangzóan rögzítik, hogy egy korábbi vízműről van szó, mely üzemét 1877-ben alábbi okok miatt megszüntették. Ekkor Ybl Miklós kioszkká átépítette, de a ciszterna rendszert nem, ezért az feledésbe merült.

Ybl Miklós (1814-1891) korszakos jelentőségű magyar építész volt. Műveinek felsorolása a Wikipedián egy oldalt tesz ki: kastélyok, templomok, az Operaház, vele egy időben a Várkert Bazár és Kioszk és nem utolsó sorban a Vízművek régi székháza. Ellenben a felsorolásban nem találunk egyetlen közmű jellegű létesítményt sem. Az építészet és a közműtervezés két külön szakma volt és ma is az. Ybl 1868-ban már jó nevű építész volt, ha tervezett volna vízmüvet, miért hívták ide az angol William Lindleyt?

Említettük, hogy Clark Ádám 1877-ben épített vízmüvet. Ennek helyét egyes kutatások a Fő utca elejére teszik, de ma már nyomai sem lelhetők fel, valószínűleg valamelyik épület pincéje alatt rejtőzik.

A Budaújlaki vízmű, a végleges budai ívóvízellátó rendszer, 1881-ben üzembe helyezésre került, itt korszerű kutak, galéria épült, a termelt vizet gőzgépek szolgáltatták. Ekkor az ideiglenesnek tartott egyéb budai vízműveket leállították. Ebbe beletartozik a Várkert Kioszk helyén volt gépház is, mert nehéz elképzelni, hogy egy épületben gőzgép zörög, szenet lapátolnak, kazánt fűtenek és közben a vendégek békésen iszogatják kávéjukat!?

Megállapíthatjuk tehát, hogy Ybl Miklós - minden tiszteletünk ellenére - nem épített gépházat, hozzá tartozó ciszternákkal, hanem a gazdátlanul maradt épületet befoglalta, körülépítette Kioszknak, kávéháznak. A ciszterna meg lassan feledésbe merült.

Újra megkérdezhetjük tehát: mikor épülhetett a ciszterna?

A középkori vízművek bővítését, korszerűsítését 1777-ben kezdték meg, mikor Mária Terézia elrendelte a Nagyszombati Egyetem Budára helyezését, majd II. József a kormányhivatalokat is. E vízművek különböző forrásvizeket juttattak a közkutakba. Ez az állapot az 1850-es évekig alig változott. "1857-ben Wurm Henrik mechanikus tervei szerint a királyi palota Vízmüvét is