A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 5. Jilling Alexa (KDVVIZIG): 10 éve történt - A 2010-11. évi belvíz a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén
Jilling Alexa kiemelt műszaki referens, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 10 éve történt: A 2010-11. évi belvíz a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén Kivonat 2010. február 23-án elkezdődött a KDVVIZIG életében az egyik leghosszabb belvízvédekezési időszak, mely öszszesen 217 napig, 2011. március 11-ig tartott. Ebben az időszakban több, kisebb-nagyobb árhullám is levonult a Dunán, ami jelentősen közrejátszott a védekezés időbeli elhúzódásához. Az év során kialakult helyzetek elsődleges oka azonban a rendkívüli mennyiségű csapadék lehullása volt, 2010. évben igazgatóságunk belvízveszélynek kitett területén átlagosan 874,1 mm hullott. A csapadékos évet viszonylag szárazabb időszak követte: 2011 januárban, területi átlagban 17,9 mm, februárban mindösszesen 4,8 mm csapadék hullott. Ebben az időszakban összesen hét alkalommal kellett belvízvédelmi készültséget elrendelni. Három alkalommal „csak" a Dunán levonuló árhullám miatt a Sulák-csatorna torkolati zsilipjének zárása és az Érdi szivattyútelep üzembe helyezése történt meg. Két alkalommal a területi elöntések és a belvizek kivezetése miatt, és két alkalommal dunai árhullám és területi elöntés egybeesése miatt kellett készültséget elrendelni és védekezési munkákat folytatni. A 2010. év új védekezési feladatokat is hozott, hiszen a Szúnyogi szivattyútelep rekonstrukciója zajlott, így a vízátemelést csak mobilszivattyúkkal lehetett biztosítani, a legkritikusabb időszakban is. A Duna-völgyi-főcsatorna jobb parti tározója túltöltődött, a dunai árhullám miatt a vízkivezetés csak korlátozottan volt biztosítható, így halastavakban is végeztünk időszakos tározást. Komoly problémát jelentettek az elmaradt fenntartási munkák, hiszen a csatornák benőttsége miatt csak a névleges vízhozam töredékét tudták kivezetni. Kulcsszavak belvíz, KDVVIZIG, elöntés, szivattyúzás, szivattyútelep BEVEZETÉS A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - 2010-ben még Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - területe 8383 km2, melynek kb. 1/3 része síkvidéki jellegű terület, ebből is „csupán" mintegy 10 000 ha belvízzel veszélyeztetett. Négy belvízvédelmi szakaszra osztott a terület: a Gyáli (02.01. számú), az Észak-Duna-völgyi (02.02.), a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti (02.03.) és az Érd-dunafüredi (02.04.). Belvíz szempontjából legveszélyeztetettebb a 02.04. számú szakasz, hiszen egy kisebb dunai árhullám is elegendő belvízhelyzet előállásához, mivel a betorkolló csatorna torkolati zsilipjének zárása és a szivattyútelep indítása meghatározott dunai vízálláshoz kötött. így megeshet az is, hogy a felső-dunai vízgyűjtőre hullott csapadék miatt a térségben készültséget kell elrendelni, függetlenül a belvízrendszer területére hullott csapadéktól. A 02.03. számú szakaszon is „elegendő" egy dunai árhullám a készültség elrendeléséhez, de az érdihez viszonyítottan +0,5-1,0 méterrel magasabb vízállás szükséges. A dombvidéki jellemzőkkel is rendelkező 02.01. szakaszon szivattyútelep nem található, vízkormányzásra csupán néhány zsilip ad lehetőséget. A terepesés miatt a vízkivezetés gravitációsan történik a Ráckevei (Soroksári)-Dunába. A klasszikus értelemben vett belvíznek legjobban kitett a 02.02. számú Észak-Duna-völgyi belvízrendszer, valamint a 02.03. számú RSD menti rendszer. A kis terepesés és a kis terepmagasság miatt már egy nagyobb csapadék hatására is kialakulhatnak elöntések.
