A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 4. Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): Emlékeim a vízügyi ágazat 1960-as-1970-es éveiről

lenni. Tavasszal, amikor a nagy hó a Bakonyban gyorsan olvadt el, a Marcal „folyammá" duzzadt, s a falu egy része úszott a vízben. Tinédzser koromban egyszer például egy nagy mosóteknőben mentettem Bordácsról, a falunk legrégebbi és legalacsonyabban fekvő részéről az apró állatokat.

A Rába védtöltése, az eszterú1, ahogy nálunk hívták, a tavaszi szombatokon megtelt vidám gyerekekkel. Sóskát szedtünk a mentett oldalon, amiből a vasárnapi ebédhez minden háznál szósz készült.

A nyári napsütésben a fürdés mellett kézzel fogtuk a halakat a folyópart élében. Gimnazista koromban, Pápán a Tókertben tapasztaltam meg a víz erejét, amikor a nagynéném malacait mentettem ki a Bakonyér árvízéből.

De nemcsak a folyók révén kötődtem a vízhez. Édesanyám veteményes kertjében a forró nyári időben sokszor kókadoztak a növények. Egyik alkalommal a nagybátyám, a híres „bajszos" Varga Sándor vízmester nálunk járt és bemutatta, hogy barázdás öntözéssel miként lehet megitatni a szomjas növényeket. Ezt követően én voltam az öntözős vízmester a családban, és büszkén néztem, hogy édesanyám salátái, paprikái kihúzzák magukat és szépen gyarapodnak.

Az egyetemen a negyedik évfolyamos záró munkám a Soroksári Tangazdaság öntözőtelepének tervezése volt, majd a diplomamunkámban az esőztető öntözéssel foglalkoztam.

Nem volt kétségem a felöl, hogy én felnőttként is a vizekkel szeretnék majd foglalkozni.

2. kép. Az OVF Alkotmány utcai épülete napjainkban Simán bekerültél a vízügyi szolgálatba?

Nem ment ez olyan egyszerűen. 1957-ben kaptam meg gépészmérnöki oklevelemet és friss diplomával a kezemben bejelentkeztem az Alkotmány u. 27. szám alatt székelő Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (OVF). A „rettegett" Személyzeti Főosztályon Spacsekné kedvesen fogadott és felajánlotta, hogy menjek a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi részlegéhez. Fogalmam se volt, hogy ez merre is lehet, de tudtam, hogy messze Budapesttől. Én viszont 1

1 A szó szerepel - többek között - a Tudományos Gyűjtemény 1829. évi 13. kötetében, ahol azt írták: „Eszterú folyó víz árja ellen tsináli eró's töltés vagy gát..."