A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása
alakult meg a Vízrajzi Csoport 9 fővel, Koch György vezetésével.6 A vízrajzi szolgálat fejlődésével párhuzamosan megindult az informatika fejlődése. Az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság elsőként kezdte meg az igazgatóságok közül az adatok gépi úton történő feldolgozását. Ebben a munkában korszakváltásként értékelhető az 1975-ben átadott számítóközpont. (8. kép) A helyi vízrajzi adatfeldolgozáson túl a számítóközpont - a VITUKI-val együttműködve - az egész országra kiterjedően megkezdte nagyszámú vízállás- és csapadékadat feldolgozását (Gálái et al. 1981). 1977-ben alakult meg a Számítástechnikai és Szervezési osztály, amely hatékony segítséget nyújtott a szakágazati, a hatósági feladatok ellátásában, a tervezésben, továbbá az építési és üzemeltetési munkákban. A 70-es években az egyre nagyobb teret nyerő a környezet- és természetvédelemnek köszönhető, hogy 1977-ben megszervezték az igazgatóságokon a Környezetvédelmi és Vízminőségvédelmi osztályt, amelyen belül a Környezetfejlesztési csoporthoz került a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok irányítása és koordinálása. 1978-ban új és fontos feladatot kapott az Igazgatóság; az 1955 óta működő laboratóriumának feladata lett a paksi atomerőmű építése alatt a környezeti alapállapot rögzítése, majd 1982-es üzembe helyezését követően a radioaktív anyagok kibocsátásának ellenőrzése, a Dunára gyakorolt hatásának vizsgálata (Schmidt 1994). Ekkor alakulnak meg az első nemzeti parkok, így 1974-ben a Kiskunsági Nemzeti Park is, amelynek területe javarészt az Igazgatóság működési területére esik. A ma már a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésébe tartozó, 1977-ben létesült Gemenci Tájvédelmi Körzet területének jelentős része aktív hullámtéren helyezkedik el, vagyis rendszeres elöntésben részesül. Megóvásuk pótolhatatlan természeti és tájképi értékük miatt is kiemelten fontos. A 80-as években kezdett elfogyni a nagy lendület: ez visszavezethető arra is, hogy a vízügy 1975-ben „elvesztette" karizmatikus vezetőjét. Dégen Imre kényszernyugdíjazása után az OVH élére a politikailag kompatibilisebb Gergely István került. 1980-ban bekövetkezett tragikus halála után Kovács Antal, MSZMP KB osztályvezetője vette át az OVH vezetését. A vízügyi szolgálat ezen időszaka alatt jelentős változás, előrelépés nem történt, s a területi szerveknek, így az ADUVIZIG-nek sem sikerült a korábbi nagy lendületet, fejlesztési ütemet fenntartani. A kitűzött cél a minőség, hatékonyság, termelékenység javítása volt ebben az évtizedben (Dr. Gerencsér 2012). Ennek érdekében a területen 1980 elejétől megindult a főművek rekonstrukciója, továbbá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium országos szintű nagyszabású programja, a térségi melioráció, amely a talajok javítását és egyben további romlásukat kívánta megakadályozni. A 31 térséget érintő programban (Pálfai 2004.) az Igazgatóság két területtel vett részt: a Margitta-szigeten és a sárközi-vízrendszerben is megindultak a meliorációs munkálatok, ezek azonban a pénzügyi nehézségek, a 90-es évek elején bekövetkező nagyüzemi forma elaprózódása, a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt nem fejeződtek be. 6 ADUVÍZIG Irattár 1917/1974.
