A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása

meghatározta az 1985-ig végrehajtandó feladatok vezérfonalát. A fejlődés csúcspontján a vízügy népgazdasági ágazattá vált (2038/1967. Korm. számú határozat), s 1968-ban az OVF neve Országos Vízügyi Hivatallá (OVH) változott (39/1968. Korm. sz. rendelet) minisztériumi hatáskörrel, államtitkár rangú vezetővel. E mögött a fejlődés mögött egy erőskezű vezető, Dégen Imre személye állott. Két évtizedes irányítása alatt-többek között - hatékonyan megszervezte az árvízvédelmet, biztosította a megfelelő szakember utánpótlást, kezdeményezésére újjászervezték a vízitársulatokat (48/1957 számú törvényerejű rendelet). Nem csak a „magasabb szinten", hanem területi szinten is erős vezetők voltak: 1958-ban Kiss György került a bajai vízügy élére. „Dégen Imre kedvenc igazgatója" vezetése alatt jelentős és eredményes fejlesztések indultak meg, beosztottai szerették, becsülték. Helyét 1966-ban - még ha csak rövid ideig is - a termelési igazgatóhelyettes, egy rendkívül sokoldalú mérnök, Bognár Győző vette át, aki később a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézetének igazgatója lett. 1968-ban meghatározó fordulópont az Igazgatóság életében: a „Szenti-korszak" kezdete, amely egybeesett a vízügy egészének és a bajainak is a legsikeresebb korszakával. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól érkező Szenti János 22 évig állt az ADUVÍZIG élén, amely idő alatt munkájával az Igazgatóságnak „elismertséget, rangot" adott (Dr. Faludi 2001).

Az OVF, illetve OVH lapja a Vízgazdálkodás hajdanán minden VÍZIG tevékenységéről közölt egy rövid összefoglalót. 1961-ben így írt az ADUVIZIG-ről: „Ahogy az ország minden tájának megvan a jellegzetes arculata, úgy a VIZIG-eknek is. A bajaiak esetében az árvízvédelem, folyamszabályozás és a mezőgazdasági vízhasznosítás a „jellemző" [...]" (Szűcs 1961/ 1961-ben már túl volt az egyik legjelentősebb, fejlesztések irányát megszabó eseményen. Az 1956. évi jeges árvíz az akkor újonnan alakult Igazgatóság egyik legnagyobb próbatétele, és egyben egyik legtragikusabb eseménye is volt. 1956 márciusában minden addiginál nagyobb csúcsot meghaladó áradat vonult le a Dunán, több vízmércén is csúcs-vízállásokkal - Bajánál 1037 - cm-rel tetőzött, amely a gyenge, elhanyagolt védvonal miatt súlyos károkat okozott a Budapest alatti szakaszon. Az Igazgatóság által kezelt bal parti töltésszakaszon március 10 és 14 között 24 töltésszakadás is keletkezett (Szászhelyi 1956) (3. kép). Az 1956. évi jeges árvíz során a víz a Duna bal partján 53 ezer, szerb területen 2200 hektárt öntött el (Ihrig 1956), sőt, ami a 20. századi áradásoknál már ritka - emberéleteket is követelt.

épült árvízi emlékmű fontosabb feladatat a jégmegállásra alkalmas helyek, vagyis a 5 kép A sárosparti kanyar szabályozásának modellvizsgálata