A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 1. Dajka István (FETIVIZIG): A 2001-es beregi árvízkatasztrófa és hatása az árvízvédelem módszereinek fejlesztésére
2019-ben befejeződött a Tisza balparti töltés a Túr torkolatától a tiszabecsi határátkelőig húzódó, a Batár balparti töltés Tiszabecstől Magosligetig tartó, a Tivadari szűkületben a Tisza két partján 9,6 km elsőrendű tiszai töltés kiépítése az új MÁSZ+biztonság szintre, összesen 31,2 km hosszban. Kisar és Tivadar belterületén - helyszűke miatt - nem épülhetett ki teljes szelvénnyel az új földmű, ezért 851 méteren csak mobil árvízvédelmi fallal biztosítható az előírt védelem. Kisar külterületén a Tisza bal parti töltés nyomvonalát 2,75 km hosszban a Tiszától távolabb helyezték át, jelentősen megnövelve a hullámteret, ezzel csökkentve a nagyvízi mederszűkület okozta visszaduzzasztást a híd szelvényében. Tervbe van véve a Tisza hazai leghevesebb vízjárású szakaszának és a Túr torkolati 11 km-es töltéseinek 2028-ig történő kiépítése az új MÁSZ+biztonság szintre, összesen 40 km hosszban. Nagyon fontos folyamatosan biztosítani azt, hogy a töltés védekezéskor is jól járható legyen, amit leghatékonyabban burkolatok kialakításával lehet elérni. Az utóbbi 20 évben ezen a téren nagyot léptünk előre, hiszen árvízvédelmi töltéseinken összesen 368 km-en aszfaltburkolattal vagy zúzottköves útalappal (stabilizált) van ellátva a töltéskorona. Árvízi tározók építése 2003-ban kidolgozták a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelésére vonatkozó Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése programot (VTT), amely a töltések kiépítésén túl árvízi tározók építését és a nagyvízi meder vízszállító-képességének helyreállítását, illetve javítását célozza. A VTT keretében eddig megépült hat árapasztó tározó közül kettő a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén helyezkedik el. A 2014-ben került átadásra a 128 millió m3-es Szamos-Kraszna közi tározó, amelynek célja a Szamoson érkező és a MÁSZ-t meghaladó árvíz szintjének csökkentése, illetve a Tisza vízszintjének csökkentése a Szamoson érkező árhullám tározásával. Feltöltése a Szamos bal part 16+300 tkm szelvényében épült 12 nyílású vízbeeresztő műtárggyal, a leürítése a Kraszna jobbparti töltésében létesített zsilippel lehetséges. A beeresztő műtárgyba épült egy tájgazdálkodási zsilip is. 2015-ben helyezték üzembe az 58 millió m3 térfogatú Beregi árapasztó tározót (5. kép), amelynek vízbeeresztő műtárgya 6 nyílású, szintén mozgatható elzáró szerkezetekkel szabályozható, vízszállító képessége 640 m3/s. A tározó célja a Tisza MÁSZ-t meghaladó, illetve a fővédvonal teherbírását meghaladó árvizének csökkentése. A műtárgy középső pillérében elhelyezett zsilippel lehetőség van a Tiszából a beregi vízrendszerbe max. 6 m3/s tiszai víz gravitációs bevezetésére tájgazdálkodási céllal. 2019-ben egy projekt keretében a tározó területén kiépült a tájgazdálkodási rendszer, ezért a folyó vizének hasznosítása a teljes öblözetben lehetséges. Az árvízi tározó szerves részét képezi a Bereg északi részén megépült lónyai fióktározó is, amelynek egyik funkciója az ideiglenes vízvisszatartás a Beregi árapasztó tározó leürítésekor, a másika belvíztározás. 2019-ben elkezdődött a Tisza-Túr árvízi tározó építése, amely átadásának várható időpontja 2022. A projekt keretében a Tisza és a Túr folyó találkozásánál, a Palád-csécsei öblözetben épül a tervek szerint 42 millió m3-es árvízcsúcs csökkentő tározó, amely lehetőséget nyújt majd a Tisza nagy árvizeinek apasztására. A feltöltő és leürítő nagyműtárgyak mellett, az öblözetben vízkormányzó műtárgyak és csatornák rekonstrukciója, gátőrház, vízpótló szivattyútelep, napelempark és 24,9 km töltés épül (ebből 7 km a Túr töltése), amelyekei bővülnek a belvízkezelés lehetőségeit és megoldódik a Tiszából történő vízpótlás is. A Tisza-Túr tározó helyszínrajza a 2. ábrán látható.
