A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 8. Dr. Tóth László ? - Rokob Ágnes (Mélyépterv Komplex Zrt.) - Dr. Becker László - Papp László (SWIETELSKY Magyarország Kft.): Szentendre árvízvédelmi védmű megerősítése és átalakítása. Első mobil fal Magyarországon
A mentett oldalon megemelkedett talajvíz káros lehet az építményekre (épületekre) másrészt apadás idején „külső" terhelést jelent a vízzáró alépítményre, mely szélső helyzetben állékonyságvesztést eredményezhet. Ilyen okokból a mentett oldalon szivárgó rendszer kialakítása indokolt, mely áradás idején — árvízi átemeléssel - lehetővé teszi a mentett oldalon a talajvíz szintjének csökkentését, s ezzel jelentős mértékben kiküszöböli a „fakadóvizes" jelenségeket. 3. KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELE A projekt keretében megvalósult fejlesztés közvetlenül hozzájárult a fenntartható településfejlesztéshez, az anyag és eszköztakarékos védekezés megteremtéséhez, és a természeti erőforrások megőrzéséhez, a környezeti ártalmak csökkentéséhez. A gátrendszer garanciát nyújt a környezeti kockázatok (árvizek) maximális mérséklésére. A település fejlesztési koncepciójának is kiemelt eleme a természeti, kulturális értékek megőrzése. A Szentendre Duna korzó környezetvédelmi értékét a hullámtérben a korzó északi szakaszán található folyóparti kis ártéri ligeterdő, illetve a postás strand természetes parti fövenye és ős fái jelentik. Ezek a mobilgát kivitelezése során érintetlenül maradtak. A Duna korzó eredeti töltésének mentett oldali rézsűlábánál az előző 60 évben megerősödött öt öreg fa kivágása ugyan elkerülhetetlen volt, a kivágott törzsek azonban már a korhadás előrehaladott voltát mutatták. A megújult parti korzó 48 db juharlevelű platán fát kapott a gyöngykavicsos sétány középtengelyében, mely egy szép fasort fog képezni a jövő számára. A folyópart bevédése a fenntartó út vízoldali rézsűjén természet közeli kőszórással történt - a Szentendrei Duna-ág erős bal kanyarjában a víznyomás, illetve áramlási erózió ellen így nem kellett természetidegen partfalat építeni. megválasztott talpmélység esetén a nagyvíz levonulásával párhuzamosan lehetővé teszi a mentett oldali talajvizek mederbe való visszajutását. 4. RÉSZLETES ISMERTETŐ A tárgyi fejlesztés Duna jobb-parti árvédelmi rendszer összesen 1910 fm hosszú szakaszát érinti, amely 8 egymással érintkező szakaszra oszlik fel. Ezek adatai a következők: 228 fm - (0+322-0+550 töltésszelvények között) 319 fm - (0+550-0+869 töltésszelvények között) 353 fm - (1+224-1+577 töltésszelvények között) 131 fm - (1+577-1+708 töltésszelvények között) 194 fm - (1+708-1+902 töltésszelvények között) 333 fm - (1+902-2+235 töltésszelvények között). Mobil fal 100 fm - (2+235-2+335 töltésszelvények között) 252 fm - (2+335-2+587 töltésszelvények között A felsorolt szakaszok közül a 2. számú a Dunába csatlakozó Bükkös patak jobb-parti, míg a 3. szakasz a Bükkös patak bal-parti árvédelmi töltése. A fent felsorolt szakaszokon az árvédelmi rendszer rekonstrukciójánál alkalmazott műszaki megoldások az alábbiak szerint eltérőek voltak: Az 1-2-3-4 szakaszokon szivárgást gátló falak épültek annak érdekében, hogy árvíz idején a 1. szakasz: 2. szakasz: 3. szakasz: 4. szakasz: 5. szakasz: 6. szakasz: 7. szakasz: 8. szakasz
