A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Hegedűs Hajnalka (OVF): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése

További szempont volt a tervezésnél az is, hogy ne alakulhasson ki olyan nyílt vízfelületű vizes terület, amelyhez intenzív antropogén használat kapcsolódik, mert ezek meggátolhatják a sikeres rehabilitációt. Emellett szem előtt kellett tartani, hogy az olajjal szennyezett közeg, valamint a kárelhárításhoz behordott feltöltőanyag kitermelése után a hiányzó mederanyagot csak helyi, a korábbiakkal megegyező összetételű anyaggal és iszappal lehet visszatölteni, úgy, hogy változatos domborzati felszín kerüljön kialakításra, igazodva a környező területek terepszintjéhez. Ennek legegyszerűbb módja természetesen az RSD medréből hidromechanizációs kotrással történő iszappótlás lett volna, azonban az iszap beltartalmi problémái, a háttérszennyezésből származó terheltség nem tette lehetővé annak felhasználását. Ugyanez jelentett gondot egy relatív közeli halastóból származó iszap felhasználásának kérdésénél is. [DINPI, KDVVIZIG)

természetes regenerálódás útján, vagy különböző intézkedések végrehajtása révén, szükség

szerint a természetes regenerálódás időtartamának lerövidítésével történjen." (Netjogtár)

A beavatkozások és a tervezés során alkalmazott jogszabályi háttér

Hogy a beavatkozás során a KDVVIZIG milyen vízminőségi-készültégi fokozatokat rendelt el, azt a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről határozta meg.

A szakmai feladatok és a beavatkozás lehetséges lépéseinek meghatározásakor figyelembe kellett venni a 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 39/A-E §-ait, illetve a rendelet 4. mellékletének követelményeit, és természetesen a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény 42-43 §-ainak előírásait is.

A minták kiértékelésénél és a kotrási mélységek meghatározásánál a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletei voltak meghatározóak. (Netjogtár)

Iszap- és vízminőségi vizsgálatok

A kárelhárítás egyes ütemeiben a Pest Megyei Kormányhivatal sűrítette, illetve kiterjesztette az RSD-én amúgy is rendszeres vízmintavételeit. Ezek kimutatták, hogy a terület körülhatárolása megfelelően működött, nem jutott ki a Duna-ágba az olajszennyezés. Ahogy korábban említésre került, ezek mellett folyamatos volt a mintavételezés az esővízcsatornából, a kárhelyszín számos pontjáról a Hatóság, a VÍZIG, de a rendőrség részéről is.

Az utolsó ütem tervezéséhez szükséges volt azonban a kotrási mélységek meghatározásához további iszapminták vételezése, amelyhez az ágazat kérésére bevonásra került a Bálint Analitika is. A betervezett mintavételi helyeket mutatja be a 2. ábra.