A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Hegedűs Hajnalka (OVF): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése

A második beavatkozási ütem

Mindezek után 2020. december 30-án a korábbi kárhelyszínen a csapadékvíz kitorkolásnál ismét megjelent az olajszennyezés. A terület mentesítése érdekében a KDVVIZIG 2020. december 30-án 12:00-tól ismét III. fokú vízminőségi készültséget rendelt el és megkezdte a szükséges vízminőség-védekezési munkálatokat, melynek során az olajjal szennyezett víz kiszivattyúzása történt. Ezzel párhuzamosan elkezdték a csapadékvíz elvezető csatornarendszer kivizsgálását is, amelyhez ipari búvárokat is bevetettek (Id. 7. kép). A résztvevő szervek közös bejárása során azt tapasztalták, hogy 7-8 km hosszban észlelhető az aknákban az olajos szennyeződés. Rendőrség helyszínelő kollégái a nyomozás érdekében több mintát is vettek az érintett csatornaszakaszokról.

7. fénykép: Ipari búvárok akcióban, forrás: KDVVIZIG

A Fővárosi Vízművek és a Szigeti Vízmű Nonprofit Kft. a VÍZIG kifejezett kérésére elfalazással kiiktatta a rendszerből az érintett szakaszt. Az esővíz-kivezető, valamint a csatornarendszer számos helyen elfalazásra került, hogy ne juthasson ki a csapadéktevékenység és a mosatás során több szennyezőanyag az RSD-be.

Annak eldöntésére, hogy a csapadékvizet mikor lehet kiengedni az ex-lege területen át az élővíz irányába, szükséges volt a kifolyó víz folyamatos monitorozása. Ennek érdekében a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Szigetszentmiklós Rendőrkapitányság is mintát vettek mind a kifolyó vízből, mind a csatornahálózat oldaláról. 2021. január 3-án a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) mintázta a Tebe-sori kifolyót, az északi zagykazettát és a déli medencét, valamint az RSD-t. A helyszínen elhangzott előzetes információk alapján az RSD nem szennyezett, az északi és déli medence „minimálisan", a kifolyó „erősen" szennyezett volt.

Az esetleges további szennyezések kimutatására célszerű volt a jelentős csapadéktevékenység után is vízmintákat venni több ponton, pl. az átemelő aknánál (Gyári út - Határ út kereszteződése), a torkolati műtárgynál, az elzárásokhoz legközelebb eső pontoknál, valamint, a 2,1 km hosszra való tekintettel, referencia pontokként, a csatorna nagyobb oldalági beágazásainál és a zagytérnél.