A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 8. Wagner Flóra - Dr. Csoma Rózsa (BME): Beépítés hatása a talajvíz áramlási viszonyaira a Lágymányosi-mintaterületen
A 17. ábrán a három távolabbi kút RMSE értékeinek változása jobban követhető. Ezeknél a 7. időszak kiugró értékei szintén azzal magyarázhatók, hogy az Evosoft székház a Duna és a GWM-31 kapcsolatát eddig nyitott irányból akadályozza, és gyengíti a kapcsolatot, és így a többi kútnál jelentkező Duna-hatással a GWM-31-es kúttal kapott kapcsolatok nem tudnak számolni. A 6. időszakban épített Ericson székház amiatt nem okoz kiugró eltérést, mert ez a GWM-31- re is kisebb hatást gyakorolt. A GWM-31-es kút és a Duna között egy olyan helyre épült, amelyet a háromszintes mélygarázzsal rendelkező D jelű épület már eddig is leárnyékolt. Ezenfelül A GWM-ll-es kút esetén a 2006-os árvíz a 2. időszakban azért nem jár túlzott eltéréssel a kétféle számítási módszerrel, mert ez a kút volt az egyetlen, ami felé a Dunával egy vonalban a GWM-31 kút még nem volt akkor leárnyékolva, így az események hasonló hatással tudtak lenni. Az ELTE-1 esetében azért nem okozott különösebb eltérést ez az árvíz, miközben a Dunától messzebbi GWM-21 esetében pedig megjelenik, mert az ELTE északi és déli tömbje szinte teljesen leárnyékolják a folyóval szemben. Ezekután a terület változásai okán a vizsgálatok kiugró értékeket adnak a többi esetben egységesen az árvizes időszakokra. Azt, hogy a belső kutak esetében az újabb épületek hogyan változtatták a leárnyékoltságukat, a 7.-10. ábrák mutatjuk be. 7. kép A leárnyékoltság változása 8. kép A leárnyékoltság váltoaz GWM-21 kút esetében zása az ELTE-1 kút esetében Jelmagyarázat: • Kút ■ 1. időszak meglévő épületeinek hatása 13. időszakban épült épületek hatása ■ 6, időszakban épült Ericson székház hatása 17, időszakban épült Evosoft székház hatása
