A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 6. Varga Laura (BME): Kék-zöld infrastruktúra tervezés alapjai és példák a nagyvilágból
A vízgazdálkodás mellett fontos szerepet kapnak a vízminőségi, az ökológiai, a rekreációs, a gazdasági és az esztétikai szempontok is. Olyan műszaki megoldások kerülnek előtérbe, amelyek alacsony költségűek és rugalmasan bővíthetők, alakíthatók, ezáltal elősegítve a széleskörű elterjedésüket. A vízérzékeny várostervezés eredménye az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben ellenálló és adaptív rendszerek és környezet. Kék-zöld infrastruktúra rendszerek típusai és tervezésük A települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadékvízre mint értékes, megújuló természeti erőforrásra tekint. A vízgyűjtő maga a tervezési folyamat szerves részévé válik, amelyet megváltoztathatunk aszerint, hogy milyen eredményeket várunk a tervezett beavatkozásoktól. Célja a csapadékvizek helyben tartásával a talaj és a mélyebben fekvő vízadó rétegek vízutánpótlását növelni, a párolgás elősegítésével a környező mikroklímát javítani, továbbá a lefolyások mérséklésével a hagyományos csapadékvíz-elvezető rendszerek és a befogadó víztestek terhelését csökkenteni. Célkitűzéseit tudatos várostervezéssel érhetjük el, melynek legfőbb eszköze a kék (=víz) és zöld felületek létesítése a városokban. A kék-zöld infrastruktúra (KZI) megnevezés a települési zöldfelületek és az ezekbe ágyazódó vízfelületek közös rendszerét takarja. A kék-zöld infrastruktúra rendszerek tervezése jóval összetettebb folyamat, mint a hagyományos csapadékvíz-elvezető rendszereké. Míg a „szürke" megoldások (csövek, burkolt árkok, beton tározók) szerepe az, hogy a területre lehulló csapadékvizet minél gyorsabban elvezessék az adott területről, addig a különböző KZI elemek szerepe többes, és a vízgazdálkodás csak egy ezek közül. Multifunkcionalitás, ez a vízérzékeny várostervezés egyik jelszava, így a műszaki előnyök mellett előtérbe kerülnek a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontok is. Minden tervezési feladat első lépése az, hogy meghatározzuk, milyen végeredményt várunk a tervezett beavatkozásoktól, tehát mi a célkitűzés, és ez definiálja azt, hogy milyen műszaki megoldások közül választhatunk, és azokat hogyan alakítjuk ki, hogyan illesztjük a környezetbe. A célkitűzések sokszínűsége következtében több szakterület szoros együttműködése szükséges a tervezési folyamat során. Építőmérnökök, környezetmérnökök, építészek, tájépítészek, kertészmérnökök, ökológusok közös munkájaként alakulhat ki egy városi felület „új élete". Mivel a városi zöldfelületek kialakításánál fontos szempont az esztétika és a rekreáció, ezért alapvető fontosságú a városlakók igényeinek a felmérése is, valamint azok beépítése a tervekbe. Az igényfelmérés leghatékonyabb formája a személyes konzultációk, fórumok tartása, ahol a lakók megismerhetik a lehetséges megoldásokat, illetve személyesen is részt vehetnek azok kiválasztásban. A közösségi tervezés, az ismeretterjesztés és a lakók bevonása a rendszerek fenntartásába fontos része a fenntartható, élhető városi rendszerek tervezésének. A KZI megoldásoknak számos különböző típusa létezik, és a tervezési terület tulajdonságainak és a célkitűzések függvényében kell megválasztani őket. A tervezés tehát helyspecifikus; az alkalmazható megoldások listája helyszínenként változik. A beépítés helyének vizsgálatakor figyelembe kell venni a helyi talaj tulajdonságait, a mértékadó talajvízszintet, a vízbázis területeket, a vízgyűjtő jellemzőit (például meglévő építmények, beépítése és lefolyó víz szennyezettsége), továbbá a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítettségét, hiányát, karbantartottságát.
