A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Hegedűs Hajnalka (OVF): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése
2020. december 23-án a fokozat II. fokra mérséklése, figyelőszolgálat fenntartása. 2. ütem: A 2020. december 30-án ismét, immáron a város csatornarendszerében is megjelenő olajszennyezés. 2020. december 30-án 12:00-tól ismét III. fokú vízminőségi készültség elrendelése, beavatkozás. 2021. január 05-én II. fokra mérséklés, figyelőszolgálat fenntartása. 3. ütem: A kárelhárítási folyamat folytatása, a rekultiváció előkészítése, tervezés. 2021. március 01-jén 08:00-tól III. fokú vízminőség-védelmi készültségi fokozat elrendelése, ismételt beavatkozás. 2021. április 01-jén, 18:00-tól a készültség teljes megszüntetése. A hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízkormányzás megkezdése. Az első beavatkozási ütem 2020. december 12-én érkezett az a lakossági bejelentés a Közép Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságra, amely alapján a Vízügyi Igazgatóság munkatársai helyszíni bejárást tartottak Szigetszentmiklóson a Tebe-sornál található, a Ráckevei-Soroksári Duna ágba csapadékvízcsatorna kifolyónál. Ott a nádasban nagymennyiségű olajszennyeződést találtak. Az elsődleges becslések 1-2 m3-nyi mennyiségű olajszennyezésből indultak ki. A Ráckevei- Soroksári Duna-ág vízminőségének védelme érdekében a KDVVIZIG 2020. december 12-én 13.00-tól III. fokú vízminőség-védelmi készültségi fokozatba lépett, melynek keretében megkezdték a beavatkozást a Műszaki Biztonsági Szolgálat (továbbiakban: MBSZ) bevonásával. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a szennyezés és a védekezés jellegére tekintettel - mivel társVIZIG-ek bevonására volt szükség - 2020. december 15-ével elrendelte az Országos Műszaki Irányító Törzs (továbbiakban: OMIT) felállítását is. A szennyezés, ahogy az a 2. fényképen is látható, jellegét tekintve 2-30 cm vastagságban a vízfelszínen elterülő, illetve részben a csapadékvíz-hálózatra, a növényzetre és a talajra feltapadó, részben az iszapba lesüllyedő sűrű, használt gépolajszármazék. A kárelhárítás elvégzése során az elsődleges cél és feladat az volt, hogy megakadályozzák az olaj RSD-be való bejutását. A szennyezés kiterjedésének felmérése során megállapításra került, hogy a part mentén, a sűrű nádassal benőtt részen, 1.830 m2 kiterjedésben található olajszármazék a csapadékkifolyó környezetében lévő nádas, úszólápos területen. Hogy az olaj nem jutott be a Duna-ágba, és nem lett a szennyezésből az elmúlt évek legnagyobb ökológiai katasztrófája, annak bekövetkezését két szerencsés véletlen egybeesése akadályozta meg. Egyrészt a szennyezés megjelenésének idején a Duna-ág vízszintje a már említett, téli üzemvízszintnél is alacsonyabban volt (az RSD betáplálása Kvassay-zsilipi szivattyús üzemmódban történt). Másrészt a Tebe-sori csapadékkivezetés környezetében a csapadékkal érkező hordalék az idők folyamán a nádasban egy természetes, pár centiméteres övgátat alakított ki, amely szintén hozzásegített ahhoz, hogy az olajszennyezés nehogy kijusson.
