A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 17. Zagyva Dániel (FETIVIZIG) - Dr. Bene Katalin (Széchenyi István Egyetem): Egydimenziós talajvíz-szivárgás modellezése a Fazekas-zug belvízöblözetben
3.3. Talajvíz idősorok A dolgozat terjedelmének korlátozottságai miatt az elemzett 3 időszakból csupán a 2006. év példája kerül bemutatásra. 20051101 2006 0209 200605 20 Wó jnapj 200608 28 20061206 20070316 10. ábra 2006. időszak vizsgált talajvízmélységei és csapadékai A 10. ábrán látható a 2006. időszak (516 nap) vizsgált talajvízmélységei a mért csapadékértékekkel. A 2005. novemberi időszakkal kezdődő megfigyelt idősor viszonylag alacsony talajvízmélységgel indul, mely bemutatja a hidrológiai év jellemző tulajdonságait is. Erre érkező csapadékok a 2006. év eleji magasabb hőmérsékletek miatt képesek beszivárogni, így növelve a talajvízszintet. A márciusi csapadéktöbblet és alacsonyabb hőmérséklet hatására tovább emelkedik a talajvíz, majd az áprilisi és májusi megnövekedett párolgás miatt a felszínről kevesebb víz érkezik, így a talajvízszint csökkenésnek indul. A hirtelen megnövekedett csapadék - mely az előző időszakok kétszerese - miatt a talajvíz ugrásszerű növekedésen megy keresztül, és az év második felében a csökkenő csapadék értékek és hozzá hasonló számított párolgások mellett csökkenésnek indul. 4. NUMERIKUS ANALÍZIS A vizek felszín alá szivárogva először a háromfázisú - telítetlen - zónába kerülnek, majd onnan tovább perkolálva éri el a talajvízszintet, a kétfázisú - telített - zónát, tehát a talaj a felszín felől fokozatosan nedvesedik át. A folyamatot befolyásolja a csapadék jellemzője és halmazállapota, talajfelszín tulajdonsága és állapota, talajfizikai paraméterek, a talaj eredeti víztartalma és a terepfelszín esése. (Vermes, 1997) A talajban a telített és telítetlen közeg egzakt elválasztása csupán elméletben lehetséges. A felszínen és közelében telítetlen, háromfázisú a közeg és a talajvízszint közelében és alatta telített, kétfázisú. Az éles határfelület helyett egy átmeneti, kapilláris zóna jön létre. 4.1. Szivárgás telítetlen talajokban A háromfázisú, telítetlen talajokban végbemenő áramlásokat a nedvességtenziós-különbségek okozzák. Ekkor vízmozgás csak az adott tenzióknál vizet tartalmazó és egymással összefüggő pórusokban képes létrejönni, melynek egyenes következménye, hogy a telítetlen talaj
