A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 14. Márton Attila (KDVVIZIG): A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás lehetőségei kisvízfolyásokon
A felszín alatti öntözési módoknál a növények számára szükséges vizet a talajban elhelyezett csövekben vezetjük, és a gyökérzónát, esetleg a talaj felső rétegét is a talaj kapilláris vízemelésének felhasználásával nedvesítjük át. A felszínalatti öntözés szikes talajokon nem alkalmazható, mert a talaj mélyebb rétegeiben elhelyezkedő káros sókat az öntözővíz oldja, és a felsőbb rétegekbe szállítja. A vízzel való fokozottabb takarékosság indokolta a csepegtető öntözés különböző változatainak kialakítását és elterjedését (Mihályfalvy 1974). A csepegtető öntözés (mikroöntözés) előnyeit a szakemberek a következőképpen fogalmazták meg: „A takarékos vízhasználat jellemző sajátsága a mikroöntözésnek. A kis vízadagok, s a talaj felületének részleges nedvesítése eredményeként a párolgási veszteség kicsi, az elfolyási veszteségek könnyen elkerülhetők. A vízadagok nagyságának helyes meghatározása esetén a mélybe szivárgás is kizárható. A gyomnövények öntözővíz-fogyasztása minimális. Még az öntözött növényállományok levélzete is száraz marad, s ezért az intercepcióval együttjáró veszteségek sem fordulnak elő. A kiadagolt vízmennyiségeket jóformán teljesen a haszonnövények párologtatják el, ezért az öntözővíz hatékonysága közelít a lehető legjobbhoz.” (Balogh, Gergely 1988) VÍZKÉSZLETSZÁMÍTÁS KISVÍZFOLYÁSOKON A hatályos magyar jogszabályok alapján a vízfolyásainkon rendelkezésre álló szabad vízkészleteket statisztikai feldolgozással, az augusztusi 80%-os tartósságú középvízhozamok figyelembevételével kell meghatározni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv vízmérleg eredményei alapján a hazai hegy- és dombvidéki víztestek mértékadó vízkészlete általában igen alacsony. A nagy vízgyűjtővel rendelkező dombvidéki jellegű vízfolyásokat nem tekintve (Tisza felső szakasza, Sajó, Dráva felső szakasza stb.) az 1. táblázat szerinti statisztikai értékeket kapjuk az érintett víztestek augusztusi 80%-os tartósságú középvízhozamaival kapcsolatban: 1. táblázat: A hazai hegy- és dombvidéki víztestek kisvízhozamainak jellemzése saját számítás, adatforrás: (OVF 2015) az esőhöz hasonlóan, cseppek alakjában szórják szét az öntözendő területen, így az öntözővíz nemcsak a talajt, hanem a növények föld feletti részét is megnedvesíti (Mihályfalvy 1974). statisztikai módszer érték mértékegység darab 410 db. átlag 0.034 m3/s médián 0.018 m3/s módusz 0.005 m3/s Látható, hogy átlagosan néhány tíz liter mértékadó vízkészlettel lehet számolni ezeken a víztesteken, de az esetek felénél ez az érték a 18 litert sem éri el. Csapadékmentes időszakokban, lefolyás hiányában a vízhozam a vízgyűjtők forrásaiból származik, de ezek a patakok sokszor ki is száradnak. A rendelkezésre álló vízkészlet ráadásul jellemzően ennél is kevesebb, ugyanis számolni kell a mederben hagyandó ökológiai és egyéb vízkészletekkel. Ha ezeken a vízfolyásokon új vízigény merül fel, a fentiekből következően könnyen elképzelhető, hogy a mértékadó vízkészletek alapján nem lesz engedélyezhető a vízhasználat.
