A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Koch Gábor (ADUVIZIG): A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei

7. kép: Kanyarulat átvágásra vonatkozó szakmai ajánlás 111.4. Átereszek vizsgálata

A fejlesztési szakaszon 3 db, egymással azonos műszaki kialakítású áteresz található. Az ikerátereszek nyílásmérete: 2 x 1,4 m x 1,6 m. E műtárgyak tervezett mederszakaszokhoz viszonyított vízszállító képességének vizsgálata a fejlesztés szempontjából szükségszerű. Átereszek esetén két fő hidraulikai alapesetet különböztethetünk meg, az átfolyás lehet nyomás alatti, illetve nem nyomás alatti. A gyakorlat során mindkét üzemállapot előállhat, így mindkét alapeset vizsgálata szükségszerű. Dr. Starosolszky Ödön, Vízépítési Hidraulika című művében több módszert is ismertet az átereszek nyomás alatti és nem nyomás alatti vízszállító képességének vizsgálatára. A gyakorlatban számos üzemállapot előfordulhat, így a vízszállítást több üzemállapotra is meg kell határozni, a vizsgálatok során pedig mértékadónak a legkedvezőtlenebb állapotot kell tekinteni.

II 1.4.1 Átereszek vízszállítása nem nyomás alatti átfolyás esetén

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó műtárgyaknál nincs rendszeres vízrajzi észlelés, így a számítások nem egy konkrét alvízi és felvízi vízállás esetére vonatkoznak. A vízhozam meghatározására alkalmazandó összefüggés:

q = C * F * V2*g*(hi-hs), melyben

• Q- vízszállítás (m3/s)

• C - alap vízhozamtényező

• F - áteresz szelvényterülete (m2)

• g - nehézségi gyorsulás (m/s2)

• hi-felvízszint (m)

• h3 - alvízszint (m)

A C - alap vízhozamtényező meghatározása - szabad felszíni átfolyás esetén - a felvízi vízállás és a csőáteresz arányának ismeretében, vagy a Froude-szám ismeretének függvényében lehetséges. A meghatározást előbbi értékek ismeretében végeztem el, az összetartozó értékpárokat az alábbi grafikon ábrázolja.