A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Koch Gábor (ADUVIZIG): A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei
kell azzal is, hogy a részleges kisajátítás során, a tulajdonos kérelmére a visszamaradó földterületeket is ki kell sajátítani abban az esetben, ha: „a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik, b) az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik, c) a visszamaradó rész gazdaságos értékesítése nem lehetséges." A kisajátítási eljárás során alkalmazandó fontosabb jogszabályok: • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény • a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII.3.) Korm. rendelet III.1.2 Az átvágás mintakeresztszelvénye Az új szakasz mintakeresztszelvényének megtervezésekor alapvető szempontnak tekintettem, hogy az jól igazodjon a csatlakozás helyszínén meglévő szelvények vonalvezetéséhez. E faladat végrehajtásához a csatorna 2017. évi felméréséből rendelkezésre álló keresztszelvényeit használtam fel kiindulási adatként. A tervezett szelvényekkel szemben támasztott követelmény, hogy a szakaszra mértékadó 9,2 m3/s vízhozamot a maximális belvízszint, illetve maximális öntözési vízszintet meg nem haladó vízállás mellett képes legyen levezetni. A kialakításra vonatkozó másodlagos szempontként a tájba illesztést és a természetvédelmi igényeknek való megfelelést tekintettem. A csatorna arculata a szóban forgó szakaszon széles mederrel jellemezhető kétoldali nádfallal, mely viszonyok a csatornaszakasz természetes eredetére utalnak. A part menti nádas vízimadarak otthona, vízi élőlények ívó- és búvóhelye, így természetvédelmi szempontból megóvandó vizes élőhely. A tervezés során e szempontokat is figyelembe vettem, javaslatom egy összetett meder kialakítása. A tervezett mederben egy közbenső „vezérárok" biztosítaná a Fűzvölgyi-főcsatornába bevezetett üzemi vízhozamok levezetését, míg a padkás szakasz a vízlevezetésben történő részvétele mellett a dinamikus medertározás során puffer térként, a jelenlévő vízi ökoszisztémák tekintetében élettérként funkcionálna. A keresztszelvény méretezése során a medersimaság szelvényen belüli tagoltságára is figyelemmel voltam. A csatorna méretezését a medergeometriai jellemzők, a simasági értékek és az igényelt vízszállító képesség alapján a Chézy-képlet alkalmazásával végeztem el. A meder közbenső, fő levezető mederrészének érdességét a tervezéskor használatos közepes-jó állapotban lévő mederre jellemző paraméterekkel határoztam meg, a padkás szakaszokat, tervezett funkciójuk alapján ettől kedvezőtlenebb értékekkel vettem figyelembe. Chézy-képlet alapján: v= c*VR * I, ahol: c - sebesség tényező R - hidraulikai sugár (a szelvény alaki jellemzője) I - szakaszon jellemző átlagos mederesés. A A hidraulikus sugár értéke az R =- képlettel fejezhető ki, melyben: A - szelvényterület K - nedvesített kerület (a meder és a víz érintkezési felülete). A sebességtényező meghatározását a gyakorlatban legelterjedtebb módszerrel, az ún. Strickler - Manning - féle eljárással határoztam meg, mely alapján: c= kman * R1/6.
