A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Koch Gábor (ADUVIZIG): A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei
Koch Gábor Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei KIVONAT A Dél-Duna-völgy ma ismert vízrajzi arculata több évtizedes munka eredményeként alakult ki. A XIX. század végén a Duna menti területeket lefűződött medrek, mélyedések és vízállásos területek jellemezték. Az itt elhelyezkedő, jó adottságú területek használatbavétele érdekében szükségessé vált a vízgyűjtőterület rendezése, a vizek kontrolált összegyűjtése és levezetése, valamint az árvízi elöntéseknek való kitettség csökkentése. A mérnökök állhatatos munkájának eredményeként jelentős területek szabadultak fel, váltak lakhatóvá és művelhetővé a Duna völgyében. A Dél-Duna-völgy vízviszonyainak rendezése érdekében a csatornahálózat kialakítását 1912-ben kezdték meg a rendszer főcsatornájának, a Duna-völgyi-főcsatornának a kialakításával. 1925-től elkezdődött a mellékcsatorna hálózat megépítése is, majd a felszabadított területek mezőgazdasági hasznosítása érdekében az 1960-as években a rendszert öntözőcsatornák létesítésével tovább fejlesztették. Ez utóbbi munkálatok részeként, az 1970-es évek első felében került sor a rendszer meghatározó csatornájának, a Fűzvölgyi-főcsatornának a kiépítésére is. Az elmúlt közel fél évszázad alatt a Fűzvölgyi-főcsatorna üzemképes állapota rendszeres és egyre nagyobb mértékű fenntartási munka elvégzését igényelte. E munkálatok volumene 2018 évtől kezdődően olyan mértékűre növekedett, mely további átfogó rekonstrukciók igényét jelezte a szakemberek számára. Jelen dolgozat célja a Fűzvölgyi-főcsatornára vonatkozó fejlesztési koncepció kidolgozása, mely a csatorna esésviszonyainak javítását, a vízszállító kapacitás helyreállítását, a csatorna hidraulikai szempontból kedvezőtlen szakaszainak kiváltását, a vízbő időszakok többletvizének tározási lehetőségeit, valamint a csatorna üzemrendjének felülvizsgálatát foglalja magában. A főcsatorna rekonstrukciója mind a belvizek hatékony levezetése, mind a mezőgazdasági vízszolgáltatás tekintetében szükséges és elvégzendő feladat. A fejlesztések ezen túl a víztest ökológiai vízigényének biztosítása és a vízi ökoszisztémák megfelelő minőségű életterének fenntartása szempontjából is pozitív hatással lehet a megvalósítást követő üzemirányítási és fenntartási feladatokra. KULCSSZAVAK vízrendszerfejlesztés, csatornakotrás, műtárgyhidraulika, modellezés, HEC-RAS, mederrendezés I. A FŰZVÖLGYI-FŐCSATORNA BEMUTATÁSA 1.1. Bevezetés Az 1960-as években jelentkező pozitív öntözési kedv hatására a Kalocsai-Sárköz kistáj területén vízgazdálkodási fejlesztési igények merültek fel. A kistáj ~992 km2-es területe a Duna magyarországi középső-alsó bal parti, Homokhátságig terjedő térsége, Solt és Baja között. Területének mintegy 65 - 70 %-a mély fekvésű, parti sávját a XIX. század utolsó harmadáig a Duna árvizei sújtották. A XX. század második felére az árvízvédelmi rendszer kiépítésének és a belvízrendezésnek köszönhetően jelentős területek szabadultak fel és váltak művelhetővé a Kalocsai-Sárköz területén. A művelés alá vont területeken, a termelés biztonságának növelése érdekében a mezőgazdasági vízigények markáns növekedése volt tapasztalható. Míg az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság területén 1945-ben sehol, addig 1960-ban már 5.700, 1970-ben pedig már 38.852 ha területen folyt öntözéses növénytermesztés. A gazdálkodás akkoriban - főművek hiányában - leginkább felszín alatti vízkészletekre és a Duna vízbázisára támaszkodott. A szakemberek felismerve a meglévő felszíni vízrendszerben rejlő potenciált, annak fejlesztését határozták el. A vízügyi igazgatóság 1971 - 1975 között (IV. ötéves terv) legfontosabb feladatai közé sorolta a főművi vízrendszer fejlesztését, legsürgősebb tennivalóként pedig a Szalkszentmárton, Dunavecse, Harta határában húzódó, ~48 km hosszú Fűzvölgyi Öntöző Főcsatorna kiépítését és üzembe helyezését határozta el.
