A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 8. Dr. Keve Gábor - Dr. Fekete Árpád (NKE) - Sziebert János (OVF) - Koch Dániel - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György - Majer Fruzsina - Krikovszky Sándor - Ficsor Johanna - Logó Beáta (NKE): Az MSZ EN ISO 748 nemzetközi vízhozammérési szabvány honosítási kérdései
Az összehasonlítandó két vízhozam-meghatározási módszertan közötti különbség a sebességmérési idő és a sebességmérési függélyek számában foglalható össze. Mindkét tényező növelése a mérési bizonytalanságot csökkenti és ezzel a mérési pontosságot növeli (Kim et al., 2018). A függélyek számának növelésével elérhető pontosság kardinális kérdés lehet, mert a nemzetközi szabvány (MSZ EN ISO 748:2008) lényegesen több függélyben követeli meg a sebességmérést, mint a hatályos magyar előírás (ME-10-231-16:2009). A külhoni megszorítás megértése végett közöljük a 4. ábra szerinti összefüggést a sebességmérési függélyek darabszáma és a vízhozammérési bizonytalanság összefüggését illetően. Jól látszik, hogy a mérési bizonytalanság valóban csökkenthető a függélyek számának növelésével. Az ábra egyetlen nagyon alaposan mért csésze alakú mintaszelvény (Q=2,09 m3/s; B=6,5 m; Vk=0,56 m/s; háti=0,61 m) alapján készült, melyből kiderül, hogy a 9 függély fölött már csak 1-2 %-os javulás várható az eredményben a függélyszám további növelésével. „Hozam2" ágazati szoftverrel számított vízhozam adatok kerültek ide. A mélységet mindkét esetben a függőleges mérőfejjel mért mélység alapján vettük figyelembe. 4. Number of verticals ábra: Függélyek száma és a vízhozam bizonytalansága közötti kapcsolat (Kim et al., 2018) MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A vizsgálat szempontjából mintánk kielégítőnek mondható, hiszen elég széles vízhozam tartományban (1,4 -f 1650 m3/s) és egymástól teljesen eltérő körülmények között mértünk. Végeredményben 31 összehasonlítható adat állt elő (4. táblázat). Az összehasonlítás érdekében képeztük a mérési eredmények különbségét („Delta" oszlop), majd pedig az így kapott differenciát osztottuk a 6. oszop (MSZ EN ISO 748:2008 szerinti mérés) adataival és felszoroztuk százzal. Utóbbi eredmény („Delta%" oszlop) már százalékosan fejezi ki az eltéréseket, ami az összes adat összehasonlítását is lehetővé teszi. Grafikus ábrázolással (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) látszik, hogy valamennyi eltérés ±6 %-on belül mozog. Ez az eltérés csaknem az egyes méréstechnikai eljárások hibáján belül van.
