A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 8. Dr. Keve Gábor - Dr. Fekete Árpád (NKE) - Sziebert János (OVF) - Koch Dániel - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György - Majer Fruzsina - Krikovszky Sándor - Ficsor Johanna - Logó Beáta (NKE): Az MSZ EN ISO 748 nemzetközi vízhozammérési szabvány honosítási kérdései

A 30 és 40 másodperces mérések közötti különbség elenyésző is lehet (Kim et al., 2018). Ugyanakkor W. Boiten (2005) szerint a sebességmérési időre:- magas sebesség-tartomány esetén 30-50 másodperc,- alacsony sebesség-tartomány esetén 60-100 másodperc javasolt.

Tapasztalataink alapján a hazai minimális 40 s-os mérési időn nem szabad változtatni, azonban kedvezőtlen körülmények között, vagy alacsony áramlási sebesség esetén (< 0,2 m/s) indokolt lehet a 60 másodperces vagy hosszabb mintavételezés is. Ezt a szigorítást az MSZ EN ISO 748:2008 szabvány nem tiltja. Sőt Muszkalay és Starosolszky már 1959-ben megfogalmaztak hasonló ajánlást.

A csökkentett pontszám módszerét 1-6 pont mérése jelenti, a magyar előírás 1-5-ig pontosan megegyezik ezzel. Az új szabvány szerint a függély középsebesség a pontbeli mérések súlyozott átlagaként kapható.

Legközelebb a hazai módszertanhoz a sebességeloszlás módszere áll. A mérési pontok száma és kiosztása oly módon kerül megválasztásra, hogy az a sebességeloszlást pontosan leírja minden függélyben. A pontbeli mérések különbsége a szomszédos pontok között nem haladhatja meg a magasabb mért érték 20 %-át. A felszínközeli és a legalsó pont helyének megválasztásánál a műszer paraméterei adják a korlátot (vitorlaátmérő, szerkezeti magasság). Tekintve, hogy a szabvány ettől jóval egyszerűbb és kevesebb megkötéssel járó módszert is lehetővé tesz a függély-középsebesség meghatározására, a 20 %-os megkötés túlzónak tűnik.

Ugyanakkor a kritériumok a hazai előírások szerinti egyenletes vagy egyenlőtlen pontkiosztásnak megfeleltethetők. Említett ok miatt a 20 %-os pontonkénti eltérés maximumának megkövetelése túlzó, ezért egyelőre ezt nem is vizsgáljuk. Ugyanakkor méréssorozatunk lehetőséget kínál egy későbbi kifejezetten e kérdés megválaszolására irányuló kutatásra. A függély középsebességének meghatározásához az új szabvány grafikus vagy analitikus megoldást is kínál. A ME-10-231-16:2009 nem tér ki a függély középsebesség számításra, mert erről külön Műszaki Irányelv (MI-10-251/4-85) rendelkezik. A lefordított szabvány is csak részben tartalmazza a számítás pontos menetét, illetve hivatkozik az ISO 1088- as szabvány előírásaira. Utóbbit nem sikerült megszereznünk, de ugyanezen szabványra épült a WinRiver User Manual (2018) 259. oldalán lévő 80. ábra segít az értelmezésben (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.).

Az Hiba! A hivatkozási forrás nem található, folytonos vonala a mért értékekre illesztett hatványgörbe (POWER FIT), melynek felszíni és fenék közeli része extrapolált érték (POWER). A pontozott vonal jelöli a megmért pontbeli sebességeket a MIDDLE tartományban, TOP felirat jelöli a vízfelszín közelében nem mérhető részt, míg BOTTOM a fenék közelében mérésből kimaradt sávot.

A felszínre függőlegesen kivetített legfelsőbb mérést a CONSTANT (máshol Wind driven) módszer adja, ami megegyezik a magyar eljárással. Itt elfogadható még a legfelső három mérés eredményét figyelembe vevő úgynevezett 3-PT. SLOPE számítás is. A mederfenék közelében viszont eltér a két szabvány, idehaza a legalsó mérés felét tekintjük érvényesnek közvetlenül a fenéken. Az új szabvány szerint viszont a legalsó mérési pont alatti sebesség