A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 1. Becsákné Tornay Enikő - Gaál Márta (Agrárközgazdasági Intézet): Aszálykár-bejelentések vizsgálata az öntözés alkalmazásának szempontjából
Becsákné Tornay Enikő, Gaál Márta Agrárközgazdasági Intézet Környezetkutatási Osztály Aszálykár-bejelentések vizsgálata az öntözés alkalmazásának szempontjából Kivonat A mezőgazdasági káresemények közül az aszályok nagysága kiemelkedően magas, mind a kárbejelentések száma, a károsodott terület, valamint a kifizetett kárenyhítő juttatás értéke alapján. Az aszálykárra kifizetett kárenyhítő juttatás összege 2018-ban 3,86 milliárd Ft volt, míg 2019-ben ennél is nagyobb összeg, 6,5 milliárd Ft, ami meghaladta az összes befizetett kárenyhítő hozzájárulás értékét. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) 2018-2019-es adatai alapján megállapítottuk, hogy az aszály eloszlása térben és időben is eltérő volt a vizsgált években, ennek következtében más növénykultúrák károsodtak a legnagyobb területen. A kárenyhítő juttatás szempontjából azonban nem csak a károsodott terület nagysága, hanem a káreseménnyel érintett növénykultúra hozamcsökkenése, valamint hozamérték-csökkenése is számít, ezért a kifizetések értéke alapján készített sorrend eltér a területek alapján megfigyelhetőtől. Az aszálykárok elkerülése érdekében kiemelt jelentősége lenne a vízmegtartó talajművelésnek, a megfelelő vetésszerkezet kialakításának, valamint az öntözésnek. Az aszálykárral érintett területek nagy része kívül esik az öntözőrendszerek által lefedett hatásterületeken, vagy azon belül, de az Egységes Kérelemben nem öntözöttnek jelölt táblákon jelentkezik. Különösen érdemes figyelni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, ahol kis kiterjedésű az öntözőrendszerek által lefedett hatásterület, és mindkét vizsgált évben jelentős aszálykár érte. Kulcsszavak aszálykár, Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer, öntözés, öntözőrendszerek BEVEZETÉS Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás okozta károk világszerte nőttek az elmúlt évtizedekben. A természeti katasztrófák közül az aszály a legösszetettebb és legsúlyosabb a széleskörű hatása miatt, és jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban is (Vogt et a!., 2018; Cammalleri et at., 2020). Az aszály fogalmára jelenleg nincs egységes definíció. Általában a tartós csapadékhiányt és a vele járó magas hőmérsékletet értik alatta, de a különböző tudományágak megfogalmazásai alapján lehet szó meteorológiai (légköri), hidrológiai, mezőgazdasági (talaj), gazdasági, valamint társadalmi aszályról (Tamás, 2017; Fiala et al., 2018; Vogt et al., 2018). A jelen publikációban bemutatásra kerülő 2018-2019-es években a hosszan tartó hőség és szárazság nem csak Magyarországon, hanem egész Európában súlyos aszályokat okozott (Cammalleri et al., 2020). Az aszályos évek eltérő térbeli gyakorisága, nagysága és kárkövetkezménye mellett az aszályokkal szembeni alkalmazkodóképesség is térségenként eltérő lehet, mivel a károk elviselése, kompenzálása, illetve elhárítása a térség társadalmi és gazdasági viszonyaitól függ (Pálvölgyi et al., 2011; Cammalleri et al., 2020). A kockázatok kezelésében egyaránt fontos szerepe van az alkalmazkodásnak, a megelőzésnek és a kárenyhítésnek (Leitner et al., 2020). Amennyire lehet, a proaktív megközelítést kell előnyben részesíteni, például a talaj vízmegtartó képességének növelése, a talajvíz fokozott tárolása, a vízellátás fejlesztése, a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása (Musolino et al., 2018; Vogt et al., 2018, Kolossváry, 2021). A kedvezőtlen éghajlati hatások kezelésére 2012 óta működik Magyarországon a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) rendszer. Az MKR I. pillérét az agrárkárenyhítési rendszer jelenti, amely a főbb veszélynemek (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy, vihar) által okozott károk kompenzálását szolgálja a tagok számára. Az I. pillérhez bizonyos területméret felett kötelező csatlakozni,
