A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 25. Vizi Dávid Béla - Szilágyi Annamária - Dr. Právetz Tamás (KÖTIVIZIG): A modern vízkárelhárítási szempontoknak megfelelő Tisza ártéri erdőállományok vizsgálata a Bivaly-tói öblözetben

3. ábra A Bivaly-tói hullámtér 2020. májusában

HIDRODINAMIKAI MODELLVIZSGÁLAT

Hidrodinamikai modell alkalmazásával megvizsgáltuk, hogy a hullámtér árhullám levezetésére milyen hatással van az új típusú, ikersoros erdőtelepítés. A HEC-RAS programrendszert az amerikai hadsereg Mérnök Hidrológiai Központja fejlesztette ki. (A HECa Hydrologic Engineering Center, a RAS a River Analysis System rövidítése.) A programot már 30 éve használják sikeresen az USA összes, jelentős folyami rendszerének egydimenziós modellezésére. A programrendszer több, egymástól függetlenül is működő modulból tevődik össze. A HEC modellcsalád részét képezi - a RAS mellett - az adatbázis kezelő modul, a csapadék lefolyás modell, a hidraulikai és a csapadéklefolyás modell geodéziai, geográfiai felépítését elősegítő GeoRAS és GeoHMS programok, a statisztikai, valószínűség elméleti programcsomag és a tározó rendszerek üzemeltetését segítő modul (USACE 2016).

Az utóbbi években általános gyakorlattá vált a folyómenti beavatkozások hidrodinamikai modellvizsgálata. Számos töltésáthelyezés, hídépítés illetve hullámtér rehabilitáció hidrodinamikai vizsgálata történt meg az utóbbi időben (Vizi és Právetz 2020).

A Szolnok-Tiszaug közötti folyószakaszra a KÖTIVIZIG-nél rendelkezésre álló domborzati, területhasználati valamint hidrológia/vízjárási adatok alapján felépítettük a 2D HEC-RAS modellt, amelyet kalibráltunk, majd végrehajtottuk a mértékadó árvízi állapotokra a modell futtatását. A kalibrálást a 2000. évi árhullámra végeztük, mértékadó állapotnak pedig a MÁSZ-hoz (mértékadó árvízszint) tartozó árhullám képet tekintettük.

A Manning-féle mederérdességi együtthatók helyes megadása rendkívül fontos a vizsgálat pontossága szempontjából, hiszen ezáltal jellemezhető egy adott terület vízszállító képessége a hidrodinamikai modellezés során. Az érdességek értékei rendívül változatosak lehetnek, és nagymértékben függenek a legkülönbözőbb környezeti tényezőktől, például: mederfelszín érdességtől, a meder illetve hullámtér benőttségétől, ennek megfelelően a vegetáció évszakos változásaitól, a meder vonalvezetésétől, műtárgyaktól, leülepedett és lebegő hordalék mennyiségétől és minőségétől (Chow 1959). Az érdességi együtthatót a területhasználati lehatárolás során adjuk meg a modellben, melyet a hullámtér esetében leginkább az